Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


1.7.1. Elektrolit

A legáltalánosabb definíció szerint az olyan anyagot, amely adott hőmérsékleten és nyomáson, szilárd vagy folyékony halmazállapotban ionos vezető, vagy pedig oldata, illetve olvadéka az elektromos áramot ionosan vezeti, „elektrolit”-nak nevezik. Az általános definíció szerinti elektrolitok döntő többsége közönséges körülmények között tiszta állapotban nem, vagy csak igen rosszul vezeti az elektromosságot, mivel csak oldatukban vagy olvadékukban vannak jelen elmozdulni képes töltött részecskék (ionok). (Ilyen tulajdonságokkal rendelkezik az ionkristályok nagy része és egyes molekulák vagy molekularácsos kristályok.)
Az elektromosan semleges kémiai egységek (ionkristályok, molekulák) az oldószer (vagy hő) hatására ionokra esnek szét. Ezt nevezzük elektrolitos disszociációnak. A pozitív töltésű ionok a kationok, a negatív töltésűek az anionok. A B ion zB töltésszáma kationok esetén pozitív, anionok esetén negatív egész szám (zB a B ion töltésének és a proton töltésének a hányadosa).
Az erős elektrolit az oldatban kizárólag ionok vagy ionasszociátumok alakjában van jelen. A gyenge elektrolit nem túlságosan híg oldatban részben ionos, részben molekuláris állapotban van. Az elektrolitoldatok egészükben semlegesek, azaz az elektromos töltések algebrai összege az egész oldatban nulla (elektroneutralitás).
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a gyakorlatban „elektrolit” alatt elterjedten magát az (általában folyékony halmazállapotú) ionvezető fázist értik, amely az ionokat generáló vegyület mellett más anyagokat, például oldószert, adalékokat is tartalmaz. Sajnos, ez a terminológiai kettősség komoly félreértésekhez is vezethet.
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave