Mandják Tibor, Magyar Mária, Pázsi Gergő, Baróthy Zoltán

Marketing az üzleti hálózatban

Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje


6.2.3. Autóipari gyakorlati példák a szereplőkről

A rövid gyakorlati példák során kiemelten kezeljük az autóipari példák ismertetését. Emellett szól többek között az, hogy az autóipar világszerte a legfejlettebb iparágak közé tartozik, amely a legerősebb versenykörnyezetben működik, és ahonnan a legmodernebb megoldások, technológiák, koncepciók közül nagyon sok kiindul. Ráadásul az autóipar jól példázza a B2B marketing számos sajátosságát, így az üzleti kapcsolatok és ezek menedzsmentjének szerepét is. Az autóiparban különböző üzleti szereplők – beszállítók, gyártók, forgalmazók és végfelhasználók – állnak egymással sokféle interakcióban, amely interakciók jól értelmezhetőek a SZET modell keretein belül.
Az itt következő példák jól illusztrálják, hogy az autóiparban a szereplők közötti kapcsolatok, azok mélysége és minősége, valamint az információáramlás hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a felek hatékonyan működjenek együtt a közös célok elérése érdekében. Az ilyen típusú interakciók és kapcsolatok nem csupán a napi működést befolyásolják, hanem hosszú távú stratégiák alapját is képezik.
 
Beszállítók és gyártók
A beszállítók, akik alapanyagokat és alkatrészeket biztosítanak a gyártók számára, nem csupán termékeket szállítanak: a velük való szoros együttműködés kulcsfontosságú a gyártási folyamatok optimalizálása szempontjából. A Volkswagen és a Bosch közötti kapcsolat során például a Bosch nemcsak az autóelektronikát szállítja, hanem közösen dolgozik a Volkswagennel a termékek fejlesztésén és az ipari innovációkon is. Ez a két vállalat jövőbeli stratégiáit is befolyásolja, hiszen a kölcsönös bizalom és az információ megosztása lehetővé teszi a folyamatos fejlődést a technológiai újítások területén.
 
Gyártók és forgalmazók
Annak érdekében, hogy megértsék a piaci igényeket és az ügyfelek visszajelzéseit, a gyártóknak, mint például a Toyota, szoros kapcsolatban kell állniuk a forgalmazókkal is. A közös döntéshozatal ebben az esetben szintén elengedhetetlen, hiszen a forgalmazók tapasztalatai segítenek a gyártóknak a termékfejlesztésben, miközben a gyártók biztosítják a forgalmazók számára a termék támogatását, illetve a termékkel kapcsolatos képzéseket. Ez a kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy a Toyota gyorsan reagáljon a piaci változásokra, miközben a vásárlói elégedettséget is szem előtt tartja.
 
Szolgáltatók és végfelhasználók (szervezetek)
Az autóiparban a szolgáltatók (például autószervizek) és végfelhasználók (például járműparkkal, flottával rendelkező vállalatok) közötti interakciók ugyancsak kulcsszerepet játszanak. A szervizek, amelyek karbantartási és javítási szolgáltatásokat nyújtanak, nemcsak a technikai problémák megoldásában segítenek, de igyekeznek a bizalmat is erősíteni a vállalatokban. Így például egy helyi autószerelő műhely, amely folyamatosan tájékoztatja vállalati ügyfeleit a járművek állapotáról, valamint ajánlásokat tesz a karbantartásra, nemcsak a szolgáltatása minőségét javítja, hanem hosszú távú hűséget is épít.
 
Gyártók és kutatás-fejlesztési vállalatok
A nagyobb autógyártók, mint a Ford vagy a General Motors, gyakran együttműködnek kutatás-fejlesztési cégekkel új technológiák kifejlesztése érdekében (lásd például az elektromos és önvezető járművek tökéletesítésének folyamatát). Az ilyen kapcsolatokban a részt vevő felek közötti bizalom és tapasztalatcsere létfontosságú ahhoz, hogy a közös cél elérése érdekében sikeresen összehangolják a különböző erőforrásaikat és tudásukat. A két fél szoros kapcsolata növeli az innovációs potenciált, mivel mindketten hajlandóak kockázatokat is vállalni a közös fejlődés érdekében.
 
Közlekedési szolgáltatások és technológiai vállalatok
Az autóiparban a közlekedési szolgáltatók, mint például a ride-hailing szolgáltatók (lásd Uber, Lyft), és a technológiai cégek (pl. Google, Apple) közötti kapcsolatok is fontosak. Ezek a szereplők lehetővé teszik a különféle erőforrások kombinációját (például a technológiai fejlesztések eredményét a felhasználói élmény fejlesztéséből származó előnyökkel), ami végül az autómegosztási szolgáltatások még inkább felhasználóbarát működését eredményezi. Az ilyen együttműködésekben az ügyfélszolgálat fejlesztéséhez és a versenyképesség növeléséhez a közös döntéshozatal és a folyamatos információáramlás megkerülhetetlen.

Marketing az üzleti hálózatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 110 8

A Marketing az üzleti hálózatban – Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje című szakkönyv hiánypótló mű. Az üzleti hálózatok működésének feltárásához szükséges alapegységet, az üzleti kapcsolatot helyezi a tárgyalás középpontjába. A címben kiemelten szerepel ugyan a marketing kifejezés, de értelmezésemben ez a munka sokkal többet nyújt ennél, az üzleti kapcsolatok működésének és fejlesztésének általános megértését kínálja.

Az üzleti kapcsolatok megértése ma már alapvető fontosságú, nem spórolható meg ez a szellemi munka. Ez a könyv ebben segít. Elméletileg igényes módon tárgyalja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének kulcskérdéseit, például a kapcsolati atmoszféra értelmezését, az üzleti kapcsolatok folyamatait vagy éppen az üzleti kapcsolat fejlődésének fázisait. Ugyanakkor az az érzésem, a könyv nem kizárólagosan, de talán nem is elsősorban a kutatók számára készült: inkább a gyakorló szakemberek számára. A szerzők az egyes kiemelt témakörök elméleti ismereteit szisztematikusan kötik a gyakorlathoz, azokat konkrét példák és részletesebb esettanulmányok segítségével illusztrálják.

Gelei Andrea egyetemi tanár

Budapesti Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézet

Az üzleti, szakmai, illetve gazdasági kapcsolatok gondozása a mindennapi élet elválaszthatatlan része, hiszen ezek a kapcsolatok szervesen kötődnek a társadalom és a gazdaság működéséhez. Bár e kapcsolatok menedzselése, annak központi célja miatt, gyakran komoly szakmai, gazdasági, üzleti vagy egyéb speciális ismereteket, illetve eszközparkot igényel, mégis nagyon sok szempontból hasonlóan működik a személyes kapcsolatok menedzseléséhez. E könyv – jó érzékkel – alapvetően e megközelítés mentén ad a mindennapi életben is gyakorlati haszonnal bíró tanácsokat. A kiadvány jól strukturáltan fókuszál a kölcsönös értékteremtést támogató úgynevezett soft elemekre, így kiemelten foglalkozik az együttműködés, a konfliktus, a rugalmasság, a kooperáció, illetve az atmoszféra számos releváns kérdésével, valamint végigveszi az üzleti ciklusok kihívásait, életciklusát is. Érdeme, hogy gyakorlatba ágyazott operatív, taktikai, valamint változásmenedzseléssel kapcsolatos megfontolásokat és példákat is felsorakoztat. Javaslom a munka forgatását mindenkinek, aki – akár mindennapi tevékenysége, akár tanulmányai, esetleg kutatásai kapcsán – el szeretne mélyülni a sikeres üzleti marketing eredményességét alapjaiban meghatározó kapcsolatmenedzsment főbb dimenzióiban, aktuális ismeretanyagában.

Dr. Katona Norbert

Magyar Marketing Szövetség

szakmai és operatív igazgató

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandjak-magyar-pazsi-barothy-marketing-az-uzleti-halozatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave