Mandják Tibor, Magyar Mária, Pázsi Gergő, Baróthy Zoltán

Marketing az üzleti hálózatban

Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje


7.2.3.2. Autóipari gyakorlati példák a harmadik hálózati sajátosságról

Az alábbi példák azt szemléltetik, hogy a túlzott kontroll és központosítás hogyan vezethet rugalmatlansághoz, és hogyan csökkentheti a hálózati partnerségek innovációs potenciálját az autóiparban. Tanulságként az vonható le, hogy versenyképességük megőrzése érdekében a szervezeteknek érdemes egyensúlyt találniuk a kontroll és a partnerségi együttműködés között.
 
Autóipari beszállítói lánc
Az autóiparban a nagy autógyártó vállalatok, mint például a Ford vagy a Toyota, gyakran alkalmaznak szigorú minőségellenőrzési rendszereket beszállítóik körében. Ezeket a rendszereket az autógyártók azért fejlesztik, hogy így biztosítsák az alkatrészek megfelelését a legmagasabb minőségi követelményeknek. Bár a szigorú ellenőrzések segítenek fenntartani a termékek minőségét, a beszállítók kreatív szabadságát és innovációs kapacitását ez csökkenti. Ha például egy beszállító új, potenciálisan hatékonyabb gyártási eljárást szeretne bevezetni, a meglévő kontrollmechanizmusok és előírások miatt gyakran nehézségekbe ütközik, így kénytelen kevésbé hatékony, tradicionális módszereket alkalmazni.
 
A Toyota és a just-in-time (JIT) rendszere
A Toyota már többször említett just-in-time gyártási rendszerének célja a költségek minimalizálása és a hatékonyság maximalizálása. A JIT rendszer működése érdekében a Toyota szoros kapcsolatot alakított ki a beszállítóival, szigorú követelményeket támasztva a minőséggel és a határidőkkel kapcsolatban. Bár a rendszer általában nagyon hatékony, előfordult már, hogy a beszállítók, akik képtelenek voltak lépést tartani a szigorú előírásokkal, elveszítették rugalmasságukat és innovációs kedvüket. Ennek oka az, hogy a Toyota elvárásai annyira centralizáltak lettek, hogy a beszállítók nem mertek kockázatot vállalni és új, innovatív megoldásokkal előállni. Ebben a helyzetben a Toyota ugyan kontroll alatt tartotta a beszállítói hálózatot és képes volt a minőség fenntartására, a beszállítói által kezdeményezett innovációs javalatok száma csökkent.
 
A Volkswagen és a dízelbotrány1
A dieselbotrány a vállalaton belüli szigorú kontroll és hierarchikus döntéshozatali struktúrák következménye volt. A Volkswagen a világ egyik vezető autógyártójaként előzőleg komoly ellenőrzési rendszereket vezetett be a termékek minőségének biztosítása és a teljesítmény optimalizálása érdekében, és éppen a hatékony, ám erősen kontrollált környezet vezetett végül ahhoz a döntéshez, hogy az autókban olyan, manipulált szoftvereket használtak, amelyek módosították a kibocsátási tesztek eredményét. A kontroll mindenáron való fenntartása, a hierarchikus döntéshozatal és a félelem a szankcióktól végül nemcsak a vállalat reputációját, hanem a versenyképességét is aláásta.
 
A Ford és a nagy méretű beszállítói hálózat
A Ford vállalat több évtizede alkalmaz központosított és hierarchikus struktúrákat, amelyek azonban gyakran korlátozzák a beszállítók rugalmasságát. A Ford szigorú minőségellenőrzési rendszere és a beszállítókkal való szoros kapcsolatok kötöttsége miatt a kisebb beszállítók nehezen tudnak innovatív megoldásokkal előállni, mivel az előírások teljesítése komoly nyomást gyakorol rájuk. Emiatt, mivel a Ford nem képes gyorsan alkalmazkodni a piac gyorsan változó igényeihez, és inkább a meglévő, hierarchikus struktúrák uralmát erősítő rendszereket próbálja fenntartani, a vállalat elveszítheti a versenyelőnyét.
1 A Volkswagen dízelbotránya, más néven „Dieselgate” az autóipar egyik legnagyobb és legsúlyosabb botránya volt, amely komoly erkölcsi és pénzügyi következményekkel járt a vállalatra nézve. 2015-ben derült fény arra, hogy a Volkswagen egyes dízelmotorokkal felszerelt járművei olyan szoftvereket használtak, amelyek a kibocsátási tesztek során manipulálták a motor teljesítményét, hogy megfeleljen a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Ez a csalás közel 11 millió járművet érintett világszerte. Az ügy következményeként a Volkswagen egyrészt jelentős pénzügyi bírságokat fizetett az Egyesült Államokban és Európában, másrészt a márka hitelessége és megbízhatósága a fogyasztók szemében drámaian romlott. A botrány újraírta az iparági elvárásokat és szabályozásokat, mivel rávilágított a környezetvédelmi normák kijátszásának kockázataira és következményeire. Az eset egyértelművé tette, hogy a vállalatok részéről a rövid távú nyereség érdekében tett manipulációk hosszú távon komoly károkat okozhatnak a hírnévnek és drasztikus szabályozási szigorításokat vonhatnak maguk után az iparág egészére nézve.

Marketing az üzleti hálózatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 110 8

A Marketing az üzleti hálózatban – Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje című szakkönyv hiánypótló mű. Az üzleti hálózatok működésének feltárásához szükséges alapegységet, az üzleti kapcsolatot helyezi a tárgyalás középpontjába. A címben kiemelten szerepel ugyan a marketing kifejezés, de értelmezésemben ez a munka sokkal többet nyújt ennél, az üzleti kapcsolatok működésének és fejlesztésének általános megértését kínálja.

Az üzleti kapcsolatok megértése ma már alapvető fontosságú, nem spórolható meg ez a szellemi munka. Ez a könyv ebben segít. Elméletileg igényes módon tárgyalja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének kulcskérdéseit, például a kapcsolati atmoszféra értelmezését, az üzleti kapcsolatok folyamatait vagy éppen az üzleti kapcsolat fejlődésének fázisait. Ugyanakkor az az érzésem, a könyv nem kizárólagosan, de talán nem is elsősorban a kutatók számára készült: inkább a gyakorló szakemberek számára. A szerzők az egyes kiemelt témakörök elméleti ismereteit szisztematikusan kötik a gyakorlathoz, azokat konkrét példák és részletesebb esettanulmányok segítségével illusztrálják.

Gelei Andrea egyetemi tanár

Budapesti Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézet

Az üzleti, szakmai, illetve gazdasági kapcsolatok gondozása a mindennapi élet elválaszthatatlan része, hiszen ezek a kapcsolatok szervesen kötődnek a társadalom és a gazdaság működéséhez. Bár e kapcsolatok menedzselése, annak központi célja miatt, gyakran komoly szakmai, gazdasági, üzleti vagy egyéb speciális ismereteket, illetve eszközparkot igényel, mégis nagyon sok szempontból hasonlóan működik a személyes kapcsolatok menedzseléséhez. E könyv – jó érzékkel – alapvetően e megközelítés mentén ad a mindennapi életben is gyakorlati haszonnal bíró tanácsokat. A kiadvány jól strukturáltan fókuszál a kölcsönös értékteremtést támogató úgynevezett soft elemekre, így kiemelten foglalkozik az együttműködés, a konfliktus, a rugalmasság, a kooperáció, illetve az atmoszféra számos releváns kérdésével, valamint végigveszi az üzleti ciklusok kihívásait, életciklusát is. Érdeme, hogy gyakorlatba ágyazott operatív, taktikai, valamint változásmenedzseléssel kapcsolatos megfontolásokat és példákat is felsorakoztat. Javaslom a munka forgatását mindenkinek, aki – akár mindennapi tevékenysége, akár tanulmányai, esetleg kutatásai kapcsán – el szeretne mélyülni a sikeres üzleti marketing eredményességét alapjaiban meghatározó kapcsolatmenedzsment főbb dimenzióiban, aktuális ismeretanyagában.

Dr. Katona Norbert

Magyar Marketing Szövetség

szakmai és operatív igazgató

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandjak-magyar-pazsi-barothy-marketing-az-uzleti-halozatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave