Mandják Tibor, Magyar Mária, Pázsi Gergő, Baróthy Zoltán

Marketing az üzleti hálózatban

Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje


7.6.2. A hálózati menedzsment általános modelljének értelmezése a Skavsta repülőtér esettanulmányán keresztül – összegzés

A Skavsta repülőtér helyzete rávilágít arra, hogy az önálló szereplők nélküli, gyenge hálózati kapcsolatok mekkora hátrányt jelenthetnek egy ipari szereplő számára. A Skavsta problémáját az okozta, hogy nem tekintették önálló szereplőnek, és nem voltak más szereplőkkel kialakított kapcsolatai sem. A meglévő ipari környezetben minden más szereplő már része volt valamilyen működőképes hálózatnak, már kiépítették az együttműködéseik formáját, amely lehetővé tette számukra az erőforrások és lehetőségek hatékony kiaknázását. Ennélfogva a Skavsta fő feladata az volt, hogy a hálózat részévé váljon, azaz először kapcsolódási pontokat kellett találnia termékekhez és képességekhez, valamint üzleti szereplőkhöz és üzleti kapcsolatokhoz is. Az, hogy a kapcsolódási pontokat megtalálja, nemcsak a szinergiák kiaknázása miatt lett volna fontos, hanem a versenyképesség megőrzése érdekében is.
A megoldás az volt, hogy a repülőtér felismerte: a gyenge hálózati pozícióval rendelkező potenciális partnerekre kell fókuszálnia. A célcsoport kiválasztásakor a Skavsta vezetői olyan iparvállalatokra összpontosítottak, amelyek csak közvetetten kapcsolódtak a már létező repülőterekhez, így lehetőség nyílt a velük való célzott együttműködésre. Az irány helyessége különösen megmutatkozott, amikor a repülőtér 1994-ben partnerséget alakított ki az Ericssonnal, amelynek egy teherszállító terminált hoztak létre közösen, méghozzá úgy, hogy a terminál pontosan megfeleljen az Ericsson elvárásainak. A kapcsolat fejlődésének szilárd alapját ez a partnerség teremtette meg.
Ez az egyetlen, kulcsfontosságú üzleti kapcsolat – mivel a partner multimilliárdos iparági szereplő volt – rendkívül erős jelzés lett a Skavsta repülőtér erőforrásait illetően. Az együttműködés eredményeként 1997-re az Ericsson által lebonyolított teherforgalom 20%-a már a Skavsta repülőtéren keresztül valósult meg, ami világosan mutatja, hogy a megfelelő kapcsolatok kiépítése milyen gyors növekedést eredményezhet. A későbbiekben a KLM és a Ryanair partnersége tovább növelte a repülőtér presztízsét és piaci részesedését, így mindössze öt év elteltével a Skavsta repülőtér a harmadik legnagyobb teherforgalmú repülőtér lett Svédországban.
Az esettanulmány tanulságai közé tartozik a hálózati hatások jelentősége, miszerint két szereplő erőforrásai értékesebbé válnak azáltal, ha az egyikük egy harmadik fél erőforrásaihoz kapcsolódik. Ennek következtében azok a szereplők, akik szorosan kapcsolódnak néhány velük együttműködő félhez, jelentősen felértékelődhetnek mások szemében. A megfelelő kapcsolatok tehát nem csupán kiegészítő elemek, hanem alapvető szerepük van a sikerben.
Az erőforrások hatékonyabb felhasználása megköveteli, hogy az üzleti szereplők folyamatosan vizsgálják a működési lehetőségeiket, figyelembe véve a meglévő erőforrások cseréjét, módosítását, illetve új kombinációk létrehozását. Az értékteremtés a kapcsolatok kiépítésén keresztül történik, és ennek sikeressége nagymértékben függ a meglévő erőforrás-hálózatba való integráció fokától, valamint az esetleges módosítási lehetőségektől. A siker titka tehát nem csupán az erőforrások optimális felhasználásában, hanem a megfelelő üzleti kapcsolatok kiépítésében és hatékony alkalmazásában rejlik.

Marketing az üzleti hálózatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 110 8

A Marketing az üzleti hálózatban – Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje című szakkönyv hiánypótló mű. Az üzleti hálózatok működésének feltárásához szükséges alapegységet, az üzleti kapcsolatot helyezi a tárgyalás középpontjába. A címben kiemelten szerepel ugyan a marketing kifejezés, de értelmezésemben ez a munka sokkal többet nyújt ennél, az üzleti kapcsolatok működésének és fejlesztésének általános megértését kínálja.

Az üzleti kapcsolatok megértése ma már alapvető fontosságú, nem spórolható meg ez a szellemi munka. Ez a könyv ebben segít. Elméletileg igényes módon tárgyalja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének kulcskérdéseit, például a kapcsolati atmoszféra értelmezését, az üzleti kapcsolatok folyamatait vagy éppen az üzleti kapcsolat fejlődésének fázisait. Ugyanakkor az az érzésem, a könyv nem kizárólagosan, de talán nem is elsősorban a kutatók számára készült: inkább a gyakorló szakemberek számára. A szerzők az egyes kiemelt témakörök elméleti ismereteit szisztematikusan kötik a gyakorlathoz, azokat konkrét példák és részletesebb esettanulmányok segítségével illusztrálják.

Gelei Andrea egyetemi tanár

Budapesti Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézet

Az üzleti, szakmai, illetve gazdasági kapcsolatok gondozása a mindennapi élet elválaszthatatlan része, hiszen ezek a kapcsolatok szervesen kötődnek a társadalom és a gazdaság működéséhez. Bár e kapcsolatok menedzselése, annak központi célja miatt, gyakran komoly szakmai, gazdasági, üzleti vagy egyéb speciális ismereteket, illetve eszközparkot igényel, mégis nagyon sok szempontból hasonlóan működik a személyes kapcsolatok menedzseléséhez. E könyv – jó érzékkel – alapvetően e megközelítés mentén ad a mindennapi életben is gyakorlati haszonnal bíró tanácsokat. A kiadvány jól strukturáltan fókuszál a kölcsönös értékteremtést támogató úgynevezett soft elemekre, így kiemelten foglalkozik az együttműködés, a konfliktus, a rugalmasság, a kooperáció, illetve az atmoszféra számos releváns kérdésével, valamint végigveszi az üzleti ciklusok kihívásait, életciklusát is. Érdeme, hogy gyakorlatba ágyazott operatív, taktikai, valamint változásmenedzseléssel kapcsolatos megfontolásokat és példákat is felsorakoztat. Javaslom a munka forgatását mindenkinek, aki – akár mindennapi tevékenysége, akár tanulmányai, esetleg kutatásai kapcsán – el szeretne mélyülni a sikeres üzleti marketing eredményességét alapjaiban meghatározó kapcsolatmenedzsment főbb dimenzióiban, aktuális ismeretanyagában.

Dr. Katona Norbert

Magyar Marketing Szövetség

szakmai és operatív igazgató

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandjak-magyar-pazsi-barothy-marketing-az-uzleti-halozatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave