Temesi József (szerk.)

Közgazdasági Nobel-díjasok 2005-2024


Aukcióelmélet a gyakorlatban

Az általunk említett utolsó terület, amellyel Milgrom sokat foglalkozott, és amellyel tulajdonképpen összeforrt a neve, az aukcióelméleti modellek alkalmazása tényleges elosztási mechanizmusok megtervezésére, elsősorban a frekvenciaspektrum „piacán”. 1993-ban az amerikai Federal Communications Commission (FCC) engedélyezte a korábbi hol véletlenszerű, hol hosszú bizottsági meghallgatásokon alapuló kiosztási rendszer helyett a spektrum aukción való értékesítését televízió- és mobil telefonszolgáltatásokat, valamint egyéb kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számára. Persze rögtön adódott a kérdés, hogy milyen elvek szerint tervezzék meg az aukció szabályait. Már abban sem volt egyetértés a résztvevők között, hogy mi legyen az aukció tárgya, mivel a nagyobb cégek, mint az AT&T vagy az MCI, országos lefedettséget szerettek volna elérni, ezért nagy sávszélességű frekvenciákért lobbiztak országos sugárzási jogokkal, a helyi szolgáltatók viszont kisebb egységeket szerettek volna látni az aukció tárgyaként, mivel őket a lokális lefedettség elérése motiválta. Addigra – elsősorban Vickrey, Wilson és Milgrom munkásságának köszönhetően – a kiterjedt tudományos irodalomban már világosan körvonalazódott, hogy a cél egy ilyen mechanizmus kidolgozásakor kettős. Egyrészt azokhoz a vevőkhöz szeretnék eljuttatni a sugárzási jogokat, akik azt a legtöbbre értékelik, másrészt maximalizálni szeretnék az állam mint eladó bevételeit. Ezek az eredmények azonban rendkívül messze voltak az üzleti és szabályozói gyakorlattól, és az is felmerült, hogy egyszerűen a műkincsek árverési szabályait alkalmazzák a frekvenciák kiosztásánál. A feleket tehát meg kellett győzni arról, hogy a mechanizmus kidolgozásakor a tudományos eredményeket is felhasználják. Ahogyan Evan Kwerel, az FCC közgazdásza Milgrom könyvének előszavában később megjegyezte (lásd Milgrom 2004), Paul Milgromnál keresve sem találhattak volna jobb embert erre a feladatra, Milgrom ugyanis rendkívüli meggyőző erővel prezentálta koncepcióját a szabályozó és a cégek képviselői számára.

Közgazdasági Nobel-díjasok 2005-2024

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 147 4

A tanulmánykötet a 2005 óta eltelt 20 év közgazdasági Nobel-emlékdíjasait mutatja be. A tanulmányok megírása, lektorálása közel hatvan szaktudóst mozgósított, akik a kezdetektől lelkesen fogadták a kezdeményezést. Annak ellenére találták vonzónak az ötletet, hogy manapság már sokféle eszköz áll rendelkezésére azoknak, akik önállóan és gyorsan szeretnének eligazodni a világ dolgaiban, köztük a Nobel-díjra és a Nobel-díjasokra vonatkozó információkban. Szerzőink azonban hisznek abban, hogy a könyvek nem mentek ki a divatból, és hogy mindig lesznek olvasó emberek. Ez a kötet is éppen azért adhat többet az újonnan megjelent információs csatornáknál, mert a hozzáértő szerzők átfogó diszciplináris tudása mellett tudományos kötődésük, személyes véleményük is tükröződik a Nobel-díjas arcélek megrajzolásakor. Ezek a Nobel-díj indoklása mellett tartalmazzák a díjazottak életútját, az általuk elért legfontosabb eredményeket, hatásukat a közgazdaságtan elméletére és alkalmazására, valamint válogatott műveik jegyzékét. Minden díjazottat külön fejezet mutat be többes díjazás esetén is.

A kötetet mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik a mindennapi életünkben is megjelenő gazdasági problémák elemzése iránt, vagy átfogóbb magyarázatot szeretne találni egyes gazdasági jelenségek kezelésére. Annál is inkább, mivel a közgazdasági Nobel-díjasok könyvei, tanulmányai jelentős hatást gyakoroltak a gazdaságpolitikára, a pénzügyi és üzleti világra, a környezetgazdaságtanra, valamint a fejlődő világ gazdasági problémáinak megoldási kísérleteire.

Hivatkozás: https://mersz.hu/temesi-kozgazdasagi-nobel-dijasok-2005-2024//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave