David Cardra saját elmondása szerint egy orvosi folyóirat, a New England Journal of Medicine gyakorolt kiemelkedő hatást, amelyre szerzőtársa, Alan Krueger hívta fel a figyelmét a Princeton Egyetemen (Card 2021a). Ebben a folyóiratban gyakran használták a research design kifejezést. A research designnak nincs igazán jó magyar megfelelője; az angol eredeti mellett időnként „kutatási dizájn” vagy „kutatási keret” néven említik. A kutatási dizájn annak a folyamatnak az előzetes leírása, hogy az adott kérdést a kutató milyen adaton, milyen módszertannal (ami akár deskriptív is lehet), milyen teoretikus keretben fogja vizsgálni. Card hozzáadott értéke ezen a területen azért fontos, mert hangsúlyozta, hogy már maga a research design kialakítása is fontos eleme a kutatásnak, hiszen meghatározza, hogy az empirikus eredményekből milyen következtetések vonhatók le, és melyek az eredmények korlátai. Az orvosi folyóiratban ez lényegében kontrollált kísérleteket jelentett. Ennek során a szerzők kiválasztottak egy vizsgált csoportot. A csoport egy véletlenszerűen kiválasztott részét valamilyen kezelésnek vetették alá, majd összehasonlították a kimeneteiket a nem kezelt (kontroll)csoporttal. Card számára furcsa volt, hogy miért nem alkalmazzák ezt a szemléletet vagy a research design elvét a közgazdaságtanban. Alapelképzelése az volt, hogy az empirikus munkára igyekezzünk egy kísérletként tekinteni, ahol egy kezelt és egy kontrollcsoport kimeneteit hasonlítjuk össze. Mivel a közgazdászok a való életben nem végezhetnek az orvosi kutatásokhoz hasonló, kontrollált kísérleteket, a kutató feladata az, hogy olyan jogszabály-módosításokat vagy véletlen eseményeket keressen, ahol a kontrollált kísérletekhez nagyon hasonló élethelyzetek alakulnak ki. Ezeket az eseményeket azóta természetes vagy kvázi-kísérleteknek szokták nevezni.