Mandják Tibor, Magyar Mária, Pázsi Gergő, Baróthy Zoltán

Marketing az üzleti hálózatban

Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje


7.2.1.2. Autóipari gyakorlati példák az első hálózati sajátosságról

A következő, autóiparból vett példák bemutatják, hogyan nyilvánul meg az első hálózati sajátosság az autóipar üzleti gyakorlatában.
 
A Toyota és a beszállítói hálózat
A Toyota a 6. fejezetben már említett „just-in-time” gyártási rendszer révén nemcsak hatékonyan működik, hanem egy mély, komplex kapcsolatot is kialakított a beszállítóival. E kapcsolatok elősegítik az információ- és anyagáramlást, ugyanakkor – ha a beszállítók nem képesek gyorsan alkalmazkodni a gyártási változásokhoz – korlátozhatják is a Toyota rugalmasságát. Az együttműködés mélysége az oka annak, hogy egy-egy új technológia megjelenésekor a kapcsolatok kiépítése és fejlesztése oly mértékben időigényes lehet, hogy az már gátol(hat)ja a gyors innovációt.
 
A Ford és az elektromos autózás
A Ford a hagyományos belső égésű motoros járműveire támaszkodva jelentős erőforrást fektetett üzleti kapcsolataiba a beszállítók, technológiai partnerek és kormányzati szereplők körében. Mivel a meglévő kapcsolati hálók nagyobb biztonságérzetet adnak a számára, és a befektetései mértéke csökkentette a hajlandóságát az új, innovatív megoldások keresésére, a Ford sokáig halogatta a teljes átállást az elektromos járművek gyártására. Ez annyit jelent, hogy a Ford esetében éppen az üzleti hálózat résztvevőivel való szoros kapcsolat gátolta a piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodást.
 
A Volkswagen és az Audi
A Volkswagen Csoport részeként az Audi és a Volkswagen közötti együttműködés erős kötelékek kialakulásához vezetett. Ez a szoros integráció lehetőséget teremtett a hatékony költségcsökkentésre és a technológiai fejlesztések megosztására, a választható, független innovációs kezdeményezések száma azonban csökkent. Így például ha az Audi olyan, új megoldásokat próbálna ki, mint az önvezető technológiák fejlesztése, akkor a Volkswagennek folyamatosan az Audi rendszerére is tekintettel kellene lennie, ami egyúttal a saját, független projektek indítását is megnehezítené.
 
A BMW és a techvállalatok együttműködése
A BMW és különböző technológiai vállalatok együttműködése a digitális szolgáltatások fejlesztésében lehetőséget teremtett az olyan, új üzleti modellek megvalósítására, mint amilyenek például a mobilitási szolgáltatások. Ugyanakkor – mivel a vállalatnak alkalmazkodnia kell a techvállalatok munkamódszereihez – a folyamatos együttműködés csökkenti a rugalmasságot, ami egyben a vállalat saját innovációs folyamatait is korlátozhatja.
 
A Daimler és a szakképzett munkaerőre való igény
A Daimler számára a munkavállalói kapcsolatok és a helyi oktatási intézményekkel való partnerkapcsolatok kulcsfontosságúak. Az erős együttműködés biztosítja számára a szakképzett munkaerőt, viszont ha a technológiai fejlődés gyorsan igényelne új munkaerőt, ám a partnerkapcsolat aktuális keretein belül ez nem megvalósítható, a vállalat nehéz helyzetbe kerülhet, mert a Daimler, bármennyire is szüksége lenne rá, ilyenkor nem tud kellő gyorsasággal reagálni a munkaerőpiaci igényekre.

Marketing az üzleti hálózatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 110 8

A Marketing az üzleti hálózatban – Az üzleti kapcsolatok sikeres menedzsmentje című szakkönyv hiánypótló mű. Az üzleti hálózatok működésének feltárásához szükséges alapegységet, az üzleti kapcsolatot helyezi a tárgyalás középpontjába. A címben kiemelten szerepel ugyan a marketing kifejezés, de értelmezésemben ez a munka sokkal többet nyújt ennél, az üzleti kapcsolatok működésének és fejlesztésének általános megértését kínálja.

Az üzleti kapcsolatok megértése ma már alapvető fontosságú, nem spórolható meg ez a szellemi munka. Ez a könyv ebben segít. Elméletileg igényes módon tárgyalja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének kulcskérdéseit, például a kapcsolati atmoszféra értelmezését, az üzleti kapcsolatok folyamatait vagy éppen az üzleti kapcsolat fejlődésének fázisait. Ugyanakkor az az érzésem, a könyv nem kizárólagosan, de talán nem is elsősorban a kutatók számára készült: inkább a gyakorló szakemberek számára. A szerzők az egyes kiemelt témakörök elméleti ismereteit szisztematikusan kötik a gyakorlathoz, azokat konkrét példák és részletesebb esettanulmányok segítségével illusztrálják.

Gelei Andrea egyetemi tanár

Budapesti Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézet

Az üzleti, szakmai, illetve gazdasági kapcsolatok gondozása a mindennapi élet elválaszthatatlan része, hiszen ezek a kapcsolatok szervesen kötődnek a társadalom és a gazdaság működéséhez. Bár e kapcsolatok menedzselése, annak központi célja miatt, gyakran komoly szakmai, gazdasági, üzleti vagy egyéb speciális ismereteket, illetve eszközparkot igényel, mégis nagyon sok szempontból hasonlóan működik a személyes kapcsolatok menedzseléséhez. E könyv – jó érzékkel – alapvetően e megközelítés mentén ad a mindennapi életben is gyakorlati haszonnal bíró tanácsokat. A kiadvány jól strukturáltan fókuszál a kölcsönös értékteremtést támogató úgynevezett soft elemekre, így kiemelten foglalkozik az együttműködés, a konfliktus, a rugalmasság, a kooperáció, illetve az atmoszféra számos releváns kérdésével, valamint végigveszi az üzleti ciklusok kihívásait, életciklusát is. Érdeme, hogy gyakorlatba ágyazott operatív, taktikai, valamint változásmenedzseléssel kapcsolatos megfontolásokat és példákat is felsorakoztat. Javaslom a munka forgatását mindenkinek, aki – akár mindennapi tevékenysége, akár tanulmányai, esetleg kutatásai kapcsán – el szeretne mélyülni a sikeres üzleti marketing eredményességét alapjaiban meghatározó kapcsolatmenedzsment főbb dimenzióiban, aktuális ismeretanyagában.

Dr. Katona Norbert

Magyar Marketing Szövetség

szakmai és operatív igazgató

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandjak-magyar-pazsi-barothy-marketing-az-uzleti-halozatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave