Tartalomjegyzék

• ÉLŐ NYELVTANÍTÁS-TÖRTÉNET NAPJAINKIG
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. ALAPFOGALMAK
  • 1. Anyanyelv, idegen nyelv, második nyelv
  • chevron_right2. A nyelvi tartalom fogalma és a készségek
    • „Aktív” és „passzív” készségek
    • Egy funkcionális felosztás
    • Szimplex és komplex készségek
    • Értés, közlés, közvetítés
  • 3. A nyelvtanítás dilemmái
  • 4. A módszerek jellemző vonásai
  • 5. A tárgyalandó módszerek
  • 6. A módszerfogalom hierarchiája
• chevron_rightII. ÉVSZÁZADOK – DIÓHÉJBAN
  • 1. Ókori hagyományok, középkori iskolázás
  • 2. Iskolai tantárgyak és szerzők
  • 3. A nyelvtanítás fejlettsége az első módszer előtt
  • chevron_right4. Comenius: renovandus
    • 4.1. Comenius nyelvpedagógiai művei
    • 4.2. Comenius nyelvtanítása a gyakorlatban
  • chevron_right5. Az első kanonizált módszer: a nyelvtani-fordító
    • 5.1. A nyelvtani-fordító módszer előzményei, kialakulása, elmélete
    • chevron_right5.2. A nyelvtani-fordító módszer gyakorlata
      • 5.2.1. Az osztályterem
      • 5.2.2. Tankönyvek
      • 5.2.3. Módszerek és tanítási menet
    • 5.3. Híres és hírhedt szerzők
    • 5.4. A nyelvtani-fordító módszer értékelése
  • chevron_right6. Kiemelkedő nyelvpedagógiai gondolkodók a 19. században (Marcel, Prendergast, Gouin)
    • 6.1. Claude Marcel (1793–1876)
    • 6.2. Thomas Prendergast (1806–1886)
    • 6.3. Francois Gouin (1831–1896)
• chevron_rightIII. NYELVTANÍTÁSI ELMÉLETEK, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK A 20. SZÁZADBAN
  • chevron_right1. A direkt módszer
    • chevron_right1.1. Előzmények
      • 1.1.1. A Berlitz-iskolák
      • 1.1.2. Változások a nyelvészet és a nyelvpedagógia világában
    • 1.2. Az elméleti háttér
    • 1.3. A direkt módszer gyakorlata
    • 1.4. A direkt módszer értékei, hatása
  • chevron_right2. Az olvastató módszer
    • 2.1. Előzmények
    • 2.2. Az olvastató módszer elmélete és gyakorlata
    • 2.3. Az olvastató módszer hatása
  • chevron_right3. Kiemelkedő nyelvpedagógiai gondolkodók a 20. század első felében
    • chevron_right3.1. Henry Sweet (1845–1912), a nyelvpedagógia atyja
      • 3.1.1. Az alaptudományok és néhány elv a bevezető fejezetekben
      • 3.1.2. Néhány általános elv, jó tanács a kilencedik fejezet alapján
      • 3.1.3. További alapelvek a tizedik fejezet alapján
      • 3.1.4. Sweet érdemei
    • chevron_right3.2. Otto Jespersen (1860–1943)
      • 3.2.1. Általános elvek
      • 3.2.2. Speciális alapelvek
      • 3.2.3. Jespersen hozzájárulása a nyelvpedagógiához
    • chevron_right3.3. Harold Palmer (1877–1949)
      • 3.3.1. Az alaptudományok szerepe Palmer tudományos módszertanában
      • 3.3.2. Néhány alapelv az 1917-es metodikából (The Scientific Study and Teaching of Languages)
      • 3.3.3. Néhány alapelv az 1921-es metodikából (The Principles of Language Study)
      • 3.3.4. Palmer hozzájárulása a nyelvpedagógia fejlődéséhez
  • chevron_right4. Az intenzív módszer
    • 4.1. Az intenzív módszer előzményei és kialakulása
    • 4.2. Az intenzív módszer elmélete
    • 4.3. Az intenzív módszer gyakorlata
    • 4.4. Az intenzív módszer hatása
  • chevron_right5. Az audiolingvális módszer
    • 5.1. Az audiolingvális módszer előzményei és elmélete
    • 5.2. Az audiolingvális módszer kialakulása
    • 5.3. Az audiolingvális módszer gyakorlata
    • 5.4. Az audiolingvális módszer technikai háttere
    • 5.5. Az audiolingvális módszer értékelése, mai lehetőségei és hatása
  • chevron_right6. Az audiovizuális módszer
    • 6.1. Előzmények
    • 6.2. Az audiovizuális módszer kialakulása
    • 6.3. Az audiovizuális módszer elmélete és gyakorlata
    • 6.4. Az audiovizuális módszer értékelése, hatása
  • chevron_right7. A kognitív módszer
    • 7.1. Előzmények
    • 7.2. Elmélet és gyakorlat
    • 7.3. A kognitív módszer értékelése és hatása
    • 7.4. Elsajátítás és tanulás Krashen elméleteiben
  • chevron_right8. Innovátorok az 1960–1970-es években: „humanisztikus” nyelvtanítás
    • 8.1. Előzmények
    • 8.2. Asher és a cselekedtető módszer
    • 8.3. Gattegno és a néma módszer
    • 8.4. Curran és a tanácskozó módszer
    • chevron_right8.5. Lozanov és a szuggesztopédia
      • 8.5.1. A szuggesztopédia története, elméleti háttere
      • 8.5.2. A szuggesztopédia gyakorlata
    • 8.6. A humanisztikus módszerek egybevetése, értékelése
• chevron_rightIV. A KOMMUNIKATÍV NYELVTANÍTÁSI IRÁNY ÉS A SZÁZADVÉG
  • chevron_right1. A kommunikatív nyelvtanítás előzményei
    • 1.1. A hetvenes évek nyelvtanítása Magyarországon
    • chevron_right1.2. A hetvenes évek brit nyelvpedagógiai műveltsége
      • 1.2.1. A kultusz kezdete
      • 1.2.2. Wilkins jelentősége
      • 1.2.3. Az új irányzat felismeri önmagát
    • 1.3. A kommunikatív nyelvtanítás más országokban
    • 1.4. Az Európa Tanács modern nyelvekre irányuló kutatásai, projektjei
  • chevron_right2. A kommunikatív nyelvtanítás elmélete
    • 2.1. Nyelvszemléleti változások
    • 2.2. Tantervszemléleti változások
    • chevron_right2.3. A kommunikatív nyelvtanításban leggyakrabban használt alapfogalmak leltára
      • 2.3.1. A beszédszándékok felismerése, a beszédfunkciók fogalmának tudatosulása
      • 2.3.2. Szomszédsági párok
      • 2.3.3. Logikai következtetések és előfeltételezések
      • 2.3.4. A társalgási (interaktív) készségek tudatosítása
      • 2.3.5. A kommunikatív kompetencia mint célmodell fejlődése
    • chevron_right2.4. A kommunikatív nyelvtanítás osztálytermi gyakorlata
      • 2.4.1. A természetes kommunikáció elvárásai és az osztálytermi valóság
      • 2.4.2. Morrow alapelvei a kommunikatív irányzat metodikájáról
      • 2.4.3. Kifogások a korai kommunikatív nyelvtanítás gyakorlatával szemben
      • 2.4.4. Kommunikatív gyakorlatok az osztályteremben
  • chevron_right3. A kommunikatív nyelvtanítás fejlődése, korszakai
    • 3.1. A kommunikatív módszer kialakulása (a hetvenes évek)
    • 3.2. A kommunikatív nyelvtanítás kifejlődése (a nyolcvanas évek)
    • 3.3. A kommunikatív nyelvtanítás elterjedése és kiszélesedése (a kilencvenes évek)
• chevron_rightV. ÚJ NYELVTANÍTÁSI ELKÉPZELÉSEK A SZÁZADFORDULÓN
  • chevron_right1. A kommunikatív nyelvtanítás környezete
    • 1.1. Neurolingvisztikai programozás (NLP); többtényezős intelligencia (MI)
    • 1.2. A „természetes” módszer és rokonai
    • 1.3. A frazeológiai (vagy „lexikai”) módszer
  • chevron_right2. Tartalomközpontú nyelvtanítás (content-based instruction, CBI)
    • 2.1. Tematikus tanterveken alapuló nyelvi kurzusok
    • 2.2. A szaknyelvtanítás mint tartalomközpontú nyelvtanítás nem célnyelvű országokban
    • 2.3. Tartalomközpontú nyelvtanítás a célnyelvű országban, kétnyelvűségben
  • chevron_right3. Feladatközpontú nyelvtanítás
    • 3.1. Laikus vélekedések és előítéletek
    • 3.2. A feladatközpontú nyelvtanítás előzményei
    • 3.3. A feladatközpontú nyelvtanítás elmélete, létrejöttének kiváltó okai
    • 3.4. A feladat és környezete
    • 3.5. A feladatok néhány jellegzetessége
    • chevron_right3.6. A feladatközpontú nyelvtanítás metodikája
      • 3.6.1. Felkészítés a kiválasztott feladat elvégzésére
      • 3.6.2. A feladat végrehajtása
      • 3.6.3. A feladat megoldása utáni tevékenységformák
    • 3.7. Osztálytermi üzemmódkapcsoló: egytől az együttig
    • 3.8. A feladatközpontú nyelvtanítás esélyei
• chevron_rightVI. Nyelvpedagógiai komparatisztika
  • 1. A módszerek változásairól
  • chevron_right2. A módszerek egybevethetősége
    • chevron_right2.1. A tényezők kiválasztása
      • 2.1.1. Az anyanyelv használata
      • 2.1.2. A tudatosság mértéke
      • 2.1.3. A nyelvi elemek izoláltsága
      • 2.1.4. A kiejtés tanításának mértéke
      • 2.1.5. A nyelvtan tanításának mértéke
      • 2.1.6. A szókincs tanításának mértéke
      • 2.1.7. A nyelvhasználat tanításának arányai
      • 2.1.8. Az összes alapkészség tanításának arányai
      • 2.1.9. A fordítás szerepe
      • 2.1.10. A vezetettség foka
      • 2.1.11. A frontális munka aránya
      • 2.1.12. A hibajavítás mértéke
      • 2.1.13. Az értékelés gyakorisága
    • 2.2. A történeti módszerek grafikus ábrázolása
    • 2.3. Az egybevető táblázatok
  • 3. Nyelvpedagógiai tudatosság
  • 4. Rendszerszerűség és nyelvpedagógiai gyakorlat
  • 5. A nyelvtanítás-történet fogalma és helye a nyelvpedagógiában
  • 6. A nyelvtanítás-történet alap-, rokon és kritikai tudományai
• chevron_rightVII. A NYELVTANÍTÁS-TÖRTÉNET MINT STÚDIUM A NYELVTANÁRKÉPZÉSBEN
  • chevron_right1. A nyelvtanítás-történet mint tananyag legfontosabb tartalmi alkotóelemei, kategóriái
    • 1.1. Fogalmak
    • 1.2. Felsorolások
    • 1.3. Nevek, tények, adatok
    • 1.4. Leírások, történetek és egyéb narratívák
  • 2. A nyelvtanítás-történet azonnal hasznosítható erényei
  • 3. Javasolt tematika az idegen nyelvek tanításának történetéhez
• VIII. NYELVTANÍTÁS-TÖRTÉNETI PANTEON: TUDÓSOK, SZERZŐK, SZEMÉLYISÉGEK
• IX. BIBLIOGRÁFIA

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 053 8

Változó, kihívásokkal teli környezetben a szervezetek, vezetők sikerének, túlélésének záloga a folyamatos fejlődés. A kötet szerzői úgy gondolják, hogy a vezetői kiválóság egyik mércéje, hogy mennyire elkötelezett a vezető saját maga, munkatársai és szervezete fejlesztése iránt. Írásainkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a vezetők aktívan és proaktívan vállalják a fejlesztési folyamatokkal és változásokkal járó kihívásokat. A kötet célja, hogy hazai és nemzetközi kutatási eredmények, trendek bemutatásával, a vezetéselméleti alapok mellett a gyakorlatba is átültethető tudást és szemléletet adjon át a 21. századi vezetői kihívások megválaszolásához.

A könyv 22 fejezetét öt nagy elméleti blokkba rendeztük, és a kötetet a témák gyakorlati aspektusait megvilágító esettanulmányok gyűjteményével zárjuk. A kötet kézikönyvként is használható, eszközökkel és példákkal szolgál a szükséges vezetői kompetenciák meghatározásához és fejlesztéséhez, valamint támogatást nyújt a vezetők önfejlesztéséhez.

Fejezeteinket egyrészt újonnan kinevezett vezetőknek, illetve azoknak szánjuk, akik vezetői szerepre készülnek vagy esélyt adnak arra, hogy vezetői szerepbe kerüljenek. Reményeink szerint humánerőforrás-szakemberek, szervezet- és vezetőfejlesztők, képzők, trénerek, coachok, mentorok is találnak az írások között munkájukat segítő, szemléletüket formáló írásokat. A tapasztalt vezetőkre is gondolva, törekedtünk arra, hogy minden egyes fejezethez bőséges elméleti háttéranyagot adjunk, segítve az önálló tanulást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kurath-banyai-vezetofejlesztes-a-21-szazadban//