Tartalomjegyzék

• Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightMi fán terem a nyelvrokon?
  • chevron_right1. Bevezetés a bevezetésbe, avagy hogyan hasonlítunk?
    • 1.1. A dothraki–magyar nyelvi párhuzamokról
    • chevron_right1.2. Kire ütött ez a nyelv?
      • 1.2.1. A nyelvek tipológiai megfelelései
      • 1.2.2. A nyelvek érintkezésen alapuló hasonlósága
      • 1.2.3. A nyelvek közös eredetre visszavezethető hasonlósága
  • chevron_right2. Az ősök nyelve, a nyelvek őse
    • 2.1. Mi vala kezdetben?
    • 2.2. Bábelen túl
    • 2.3. Nyelvcsaládok régen és ma
    • 2.4. Makrofamíliák, rokontalan nyelvek, kis, nagy, élő és holt nyelvek
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right3. A nyelv változása: mi, hol, és főleg: miért változik?
    • 3.1. Mi minden történhet a szavakkal?
    • 3.2. A mondatok és alkotóelemeik
    • 3.3. Fülzsír és tunyaság – avagy miért változik a nyelv?
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right4. A legkisebb is számít, sőt! Dióhéjban a hangváltozásokról
    • 4.1. Hangváltozás, hangmegfelelés: a nyelvtörténet alapjai
    • 4.2. A hangváltozás okáról, módjáról és hatásáról
    • 4.3. Milyen hangváltozások vannak?
    • 4.4. A hangváltozások szabályossága
    • chevron_right4.5. Más (nyelv)családokban is megesik…
      • 4.5.1. A p- kezdetű ismerősök
      • 4.5.2. Az f- kezdetű ismerősök
      • chevron_right4.5.3. Hogy van ez az uráli nyelvcsaládban?
        • 4.5.3.1. Csak a magyarban?
        • 4.5.3.2. Akkor tehát a magyarban a p-ből f lett?
    • 4.6. Végül, de nem utolsósorban: a hányatott sorsú szó végi hangokról
    • 4.7. Szó végi változások és a nyelv többi eleme
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right5. Szavak vándorlása
    • 5.1. Elértjük-e felmenőinket?
    • 5.2. Mit csinál az etimológus?
    • 5.3. Az alapszókészlet
    • 5.4. Miért nincs húsvéti csokimony?
    • 5.5. Tengernek fényes húgya
    • 5.6. Törjük a kobakunkat!
  • chevron_right6. Alapnyelvi örökségünk
    • 6.1. A fogalomköri csoportosítás
    • 6.2. Töredékesen ismert szókészlet és jelentésmezők?
    • 6.3. A rekonstruált szavak tematikus csoportjai
    • 6.4. Elemi cselekvések és életjelenségek
    • 6.5. Testrésznevek
    • 6.6. Számnevek, számrendszerek
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right7. A grammatikai morfémák és a nyelvrokonság
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right8. Grammatikalizáció
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right9. Ősi mondatok nyomában
    • 9.1. A halfogó nők
    • 9.2. Az alapszórend és egyéb szórendi jellemzők
    • 9.3. Én vadász (vagyok) – a nominális állítmányú mondatokról
    • 9.4. Igeneves szerkezetek
    • 9.5. Igei állítmányú mondatok
    • 9.6. Bírok egy ebet, vagy van egy kutyám?
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right10. Mennyire uráli a magyar?
    • 10.1. Jogászok és banyák, avagy hogyan lesz egy szóból sok?
    • 10.2. Szavak számolva és számolatlanul
    • 10.3. Ragozzuk még?
    • 10.4. Olyan bizonytalanok vagyunk – vagy mégsem?
    • Továbbvezető irodalom
  • chevron_right11. Manysi és hanti
    • chevron_right11.1. Az északi manysi
      • 11.1.1. Az északi manysi nyelv hangzása
      • 11.1.2. Az északi manysi nyelvtan
    • chevron_right11.2. Az északi hanti
      • 11.2.1. Nyelvrokonság és…
      • 11.2.2. Mi köze a nyelvnek a földrajzi környezethez?
      • 11.2.3. Kik beszélik a hantit?
      • chevron_right11.2.4. Milyen hangzású nyelv a hanti?
        • 11.2.4.1. Mondd ki, ha tudod!
        • 11.2.4.2. A scola és a škola
      • chevron_right11.2.5. Ragozzunk!
        • 11.2.5.1. Hány esetben?
        • 11.2.5.2. Három a köbön
        • 11.2.5.3. Ragozzunk igét!
        • 11.2.5.4. Tüzet gyújtottak, vagy tűz gyújtatott?
        • 11.2.5.5. Folyóhoz – tűzhöz – partra – erdőbe
        • 11.2.5.6. Én hanti, te hanti, ő hanti
      • 11.2.6. Szórend
      • 11.2.7. A cikket írva dolgozó személy
    • 11.3. Szurguti hanti mini nyelvlecke
    • Továbbvezető irodalom
• chevron_rightÉlet Szibéria nyugati végein
  • 12. A hantik és manysik lakta Szibéria
  • chevron_right13. A hantik története és kapcsolatuk a környezetükkel
    • 13.1. A tromagani hantik története
    • 13.2. A tromagani hantik kolonizációja
    • chevron_right13.3. A szovjethatalom és a kollektivizáció
      • 13.3.1. A kolhozok ideje
      • 13.3.2. A szovjethatalom legfontosabb intézkedései: kollektivizáció és letelepítés
      • 13.3.3. A hivatalnokok ellenállása
      • 13.3.4. Államosítás, iparosodás, kőolajtermelés
      • 13.3.5. A szovjetizálás összefoglalva
    • chevron_right13.4. „Hiszen mi egy kihalófélben lévő nép vagyunk!”
      • 13.4.1. Pozitív statisztikák
      • 13.4.2. Az őslakosok arányának csökkenése
    • 13.5. Rénszarvasok a Szurguti járásban
    • chevron_right13.6. Város és erdő
      • 13.6.1. A táj és felhasználása
      • chevron_right13.6.2. Utak a hanti szálláshelyekhez
        • 13.6.3. Transzhumáló avagy vándorpásztorkodás
        • 13.6.4. Presztízs
  • chevron_right14. A kőolaj esete a hantikkal és a manysikkal
    • 14.1. Az olajbányászat hatása a hantik és a manysik életére
    • 14.2. Az olajbányászat ökológiai hatásai
    • 14.3. Az olajbányászat és az ellenállás lehetősége
  • chevron_right15. A tajgán innen és túl: hagyományok és változások a hanti emberek életében napjainkban
    • 15.1. Az alapprobléma
    • 15.2. Az erdei szálláshelyeken élő obi-ugorok élete napjainkban
    • 15.3. A falvak lakói 
    • 15.4. A városlakók
    • 15.5. Összefoglalás
  • chevron_right16. Kis nép – nagy rokonság
    • 16.1. Bevezetés: a szabályok és a valóság
    • 16.2. A rokonsági terminológia: ki kicsoda?
    • 16.3. Nemzetségen belüli kapcsolatok
    • 16.4. Nemzetségek felett
    • 16.5. Reinkarnáció
    • 16.6. Műrokonság
    • 16.7. Összegzés
  • 17. Éneklési alkalmak és éneklési mód a hantiknál az 1990-es években
  • chevron_right18. Terepnaplórészletek 1992–2017
    • 18.1. Előzmények
    • 18.2. Első lépések a terepen
    • 18.3. Ami a filmen nem látszik…
    • 18.4. A folytatás
    • 18.5. Befejezés
• chevron_rightTörténetek az Urálon túlról
  • 19. Magamról
  • 20. Az anyanyelvről, a hantiról
  • 21. A manysi nyelv az életemben
  • 22. Gyerekkorom két emlékezetes hazaútja
  • chevron_right23. Három emlék
    • 23.1. Az édesanyám
    • 23.2. Hogyan mentem el vadászni
    • 23.3. Történet a boltban vásárolt babáról
  • chevron_right24. Régi történetek
    • 24.1. Apa elűzi a házi szellemet
    • 24.2. Éjszakázás útközben
    • 24.3. Csemege a medvének
  • chevron_right25. A Tűz Asszonynak két szeme volt…
    • 25.1. A Tűz Asszonynak két szeme volt…
    • 25.2. Tisztelni kell a tüzet…
    • 25.3. Gyermekkortól ismert jelek
  • 26. A hanti nyelv szurguti dialektusának kutatási problémái
  • 27. Megtalálni önmagunkat
• Felhasznált, illetve továbbvezető irodalom a kötet Mi fán terem a nyelvrokon? című egységéhez
• Felhasznált, illetve továbbvezető irodalom a kötet Élet Szibéria nyugati végein című egységéhez
• chevron_rightFüggelékek
  • 1. Kiejtési útmutató
  • 2. A kötetben használt szakkifejezések, szimbólumok magyarázata

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 093 4

Az Elsevier kiadásában korábban megjelent Nukleáris és radiokémia című egyetemi tankönyv magyar változata, mely átfogóan és részletesen mutatja be a nukleáris és radiokémia alapelveit és alkalmazásait.

Bár a könyv tartalmazza a nukleáris és radiokémia minden modern aspektusát, mégis jellegzetes helyi ízt hordoz: különös figyelmet kap a radioizotópos nyomjelzős módszerek termodinamikája és a nagyon híg rendszerekkel (hordozómentes radioaktív izotópokkal) végzett munka, a nyitott radioaktív források alkalmazása során lejátszódó kémiai folyamatok alapelvei, valamint a radiokémia fizikai és matematikai vonatkozásai is. Ez a szemlélet az Izotóp Laboratórium első professzorától, Imre Lajostól származik, aki Ottó Hahn tanítványa és munkatársa volt.

Az anyag 14 fejezetre tagolódik. Az 1-6. fejezetek a nukleáris és radiokémia alapfogalmait tárgyalják, a 7-14. fejezetek a radioaktivitás és a nukleáris folyamatok alkalmazásaival foglalkoznak. Külön fejezetek mutatják be a modern radiokémia fő ágait: a nukleáris medicinát és az atomerőműveket, beleértve a nukleáris hulladékok biztonságos kezelésének, elhelyezésének problémáit is. Egy fejezet foglalkozik a nukleáris analízissel (mind a tömbfázisok, mind a felületek vizsgálatát), beleértve a sugárzás és az anyag kölcsönhatásain alapuló analitikai módszereket is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/konya-mnagy-nuklearis-es-radiokemia//