Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A zsidó-keresztény hagyománynak a mai környezeti krízisért viselt felelősségéről folytatott vita

Lynn White, Jr. amellett érvelt, hogy az arisztotelészi állásponthoz hasonló volt a zsidó-keresztény hagyomány álláspontja is, s ezért ez lett a természethez való viszonyulás uralkodó megközelítése a nyugati kultúrában kétezer éven keresztül. Szerinte eme attitűd egyenes következménye a mai környezeti krízis, mely azért jött létre, mert úgy gondoltuk: a természet minden elemét szabadon felhasználhatjuk, annak az érdekeivel nem kell törődnünk, hiszen egyetlen érdeket kell csak figyelembe vennünk: az emberét. White hangsúlyozta, hogy az antikvitásban szinte minden fának, forrásnak, sziklának és helynek megvolt a maga védőszelleme (genius loci). Mielőtt kivágtak volna egy fát, vagy gátak közé szorítottak volna egy folyót, igyekeztek annak védőszellemét kiengesztelni. Vagyis az antikvitás etikája egy környezettudatosabb etika volt, ahol szellemek védték a természetet az emberrel szemben. White szerint a kereszténység – ezen szellemek megszüntetésével – az animizmus bálványimádássá nyilvánításával tette lehetővé a természet iránti morális közöny kialakulását, a természeti erőforrások lelkifurdalás nélküli emberi kihasználását, mely a nyugati kultúra meghatározó attitűdje lett, s egyben a mai környezet krízis egyik legfontosabb oka.1 Noha Assisi Szent Ferenc megpróbálta a kereszténységet radikálisan másképp értelmezni, mely szerint az ember nem uralkodhat az élőlényeken, hiszen minden élőlény, sőt még az élettelen dolgok, például a sziklák is az ember testvérei, ezt azonban a kereszténység domináns értelmezése nem fogadta el.2 Assisi Szent Ferenc a kereszténység olyan forradalmát akarta végrehajtani, mely pánpszichizmust hirdet. Eszerint minden élőlényben és élettelen dologban valamiféle emberhez hasonló szellem lakozik. Így azt az ókori felfogást igyekezett feléleszteni, melyet a domináns kereszténység, mint bálványimádást elvetett.3 White szerint tehát az ökológiai krízisért a hagyományos keresztény gondolkodás lenne a felelős, s a kereszténységen belül egy olyan fordulatra lenne szükség, mely Assisi Szent Ferenc ökológiai tudatosságát élesztené újjá.

White írását sok kritika érte, diagnózisát sokan vitatták. Többen úgy vélték, hogy egyrészt eltúlozza a vallás jelentőségét a mindennapi életben, másrészt egyoldalúan értelmezi a keresztény hagyományt. A kereszténységen belül ugyanis nemcsak a természet feletti emberi uralom megengedésének tana fedezhető fel, hanem annak megkövetelése is, hogy az ember érezzen felelősséget a teremtett világért, s igyekezzék annak gondját viselni, annak gondnoka-intézője-pásztora lenni.4 Például még a reneszánsz korában is általános volt az a meggyőződés, hogy a föld egyfajta életadó anya, a természet pedig organikus egész. Ezért bányákat csak speciális rítusok kíséretében voltak hajlandók nyitni, úgy érezve, hogy az a föld egyfajta megbecstelenítése.5 Így a természet „kizsákmányolásának” oka nem a kereszténység, hanem a piaci, árutermelő kapitalizmus. Ez ugyanis érdekeltté tette a termelőt a terméshozamok radikális növelésében, hiszen többé nem csak saját szükségletei kielégítésére termelt. Így a korábbi felfogás helyett – mely a természetet egy szerves egészként fogta fel – teret nyert a természetet egyfajta termelő szerkezetként felfogó, mechanikus megközelítés, s annak eszközként való felfogása, s így felhasználhatóságának, illetve leigázhatóságának a tana.6

Ez a kérdés azért is lényeges, mert akik a kereszténységet tartják felelősnek a mai ökológiai krízisért, sokszor valamilyen kereszténység előtti, vagy nem- keresztény természetvallással igyekeznek azt helyettesíteni. Ezek a mozgalmak, melyek a természet „vissza-varázsosítását”, újbóli átszellemítését, spiritualizálását tűzik ki célul, sokszor egy újfajta miszticizmus kialakulásához vezetnek, mely azért veszélyes, mert ez nemcsak a zsidó-keresztény hagyományt és a kapitalizmust veti el, hanem az ennek a talaján kialakult tudományosságot is. Ez a misztikus-romantikus modern tudományellenesség pedig nem segíti a modern környezeti krízis megoldását.7

A kereszténységnek a modern környezeti krízisért viselt felelősségéről szóló vitában – a kritikák hatására – később White némiképp finomított az álláspontján, Szerinte igaz ugyan, hogy az Ószövetségnek vannak olyan részei, melyek az élőlények tiszteletét írják elő, ezeket azonban később a kereszténység domináns irányzatai nem ilyen módon értelmezték.8 Emiatt mások azt állították, hogy a természettel szembeni arrogancia nem is a zsidó-keresztény hagyomány, hanem inkább a görög-keresztény hagyomány jellemzője, s a zsidó hagyományra inkább jellemző a természet tisztelete, s egy olyan „pásztor-álláspont” elfogadása, mely az embernek a természethez való helyes viszonyulását az élőlények gondos pásztorának a szerepében ábrázolja.9 A Biblia az embert kétségtelenül a természet fölé rendeli, a természet feletti uralmát pedig helyesnek tartja. A vita csak abban van, hogy a Biblia az ember arrogáns, vagy felelősségteljes uralmát támogatja-e a természet felett?10 S White kritikusai azt tagadták, hogy eme utóbbi, vagyis az ember arrogáns, felelőtlen uralmának megengedése lenne kiolvasható a Bibliából.

1	Lynn White, Jr. (1967): Ökológiai válságunk történeti gyökerei. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 173)
2	Lynn White, Jr. (1967): Ökológiai válságunk történeti gyökerei. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 176)
3	Lynn White, Jr. (1967): Ökológiai válságunk történeti gyökerei. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 176-177)
4	David N. Livingstone (1994): Ökológiai válságunk történeti gyökerei: újraértékelés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 183)
5	David N. Livingstone (1994): Ökológiai válságunk történeti gyökerei: újraértékelés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 184)
6	David N. Livingstone (1994): Ökológiai válságunk történeti gyökerei: újraértékelés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 185)
7	David N. Livingstone (1994): Ökológiai válságunk történeti gyökerei: újraértékelés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 197)
8	David N. Livingstone (1994): Ökológiai válságunk történeti gyökerei: újraértékelés. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 200)
9	Jeanne Kay (1988): Az Ószövetség természetfelfogása In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 202)
10	Jeanne Kay (1988): Az Ószövetség természetfelfogása In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 206)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero