Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az élet minden formája morális státuszának elismerése

A mai környezeti etikák vetették fel azonban élesen a kérdés, hogy indokolt-e az érzőképességnél megállni? Egy növény nem érzőképes, vagyis szenvedésre nem képes. Ugyanakkor érdekei vannak, hiszen érdeke élete folytatása és a szaporodás. Jól láthatóan megviseli, ha például huzamosabb időn át nem kap vizet és kiszárad. Ez ugyan nem a mi fogalmaink szerinti szenvedés, mert ahhoz komplex idegrendszerre lenne szükség, honnan tudjuk azonban, hogy mit él át egy növény? Biztos, hogy nincsenek a szenvedésnek más formái, melyről mi – saját szervezetünk diktálta fogalmaink által korlátozva – nem tudunk képet alkotni? Mondhatjuk, hogy noha a növényt megviseli, ha kiszárad, vagyis vannak érdekei, mégsem rendelkezik morális státusszal, vagyis morálisan lényegtelen, hogyan bánunk vele? Richard Sylvan gondolatkísérlete szerint, ha valaki az utolsó ember lenne a földön, s ő maga is haldokolna, s eszébe jutna, hogy maradék erejével még kiirthatja az utolsó élő kaliforniai szikvójafenyőt, akkor morálisan közömbös, hogy kiirtja-e vagy sem? Ha ugyanis azt gondoljuk, hogy nem, mert ez a céltalan pusztítás morálisan rossz, akkor a fenyőnek morális státuszt tulajdonítottunk.1

Vagyis a mai környezeti etika alapkérdése, hogy csak érzőképes lényeknek tulajdoníthatunk-e morális státuszt, vagy azt kiterjeszthetjük-e az élővilág egészére, minden élőlényre, azon az alapon, hogy noha nem mindegyik érzőképes, érdekekkel mindegyik rendelkezik. Rolston biocentrikus etikája megfogalmazása szerint például egy fának ugyan semmi nem számít, nagyon sok minden azonban életfontosságú a számára.2 A biocentrikus környezeti etikák megteszik ezt a lépést, s nemcsak az érzőképes (szenvedésre képes) élőlényeknek tulajdonítanak morális státuszt, hanem minden élőlénynek, hiszen minden élőlény rendelkezik érdekekkel. Igaz ugyan például, hogy egy növénnyel nem lehetünk kegyetlenek vagy kedvesek, hiszen így csak érzőképes lényekhez viszonyulhatunk, de a rossz bánásmódnak más formája is lehet, mint a kegyetlenség. Ha károsíthatunk egy élőlényt, akkor ez morálisan releváns, még akkor is, ha ez nem jár a mi fogalmaink szerinti szenvedéssel a számára.3

1	James W. Walters (2004): Moral Status. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 1859)
2	III. Holmes Rolston (2002): Values in and Duties to the Natural World. In: David Schmidtz – Elizabeth Willott (ed.) (2002): Environmental Ethics: What Really Matters, What Really Works. New York: Oxford Univeristy Press. (p. 34) Cit: James W. Walters (2004): Moral Status. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 1860)
3	David Benatar (2006): Better Never to Have Been. The Harm of Coming into Existence. Oxford: Clarendon Press (p. 142)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero