MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A biotechnológia etikai kérdései
A morális státusz csúszó standardja
Noha láttuk, hogy a morális státusz meghatározásában ma nincs egyetértés, a gyakorlatban azonban a morális státusz ún. „csúszó standardját” szokták elfogadni. Eszerint – még ha el is fogadjuk, hogy minden élőlény rendelkezik morális státusszal – ez a státusz nem egyforma. Egy galandféreg morális státusza nem azonos egy kutyáéval. A morális státusz nagysága tehát az evolúciós ranglétrán feljebb haladva az egysejtűektől az emberig egyre nő. Minél komplexebb idegrendszerrel rendelkezik egy lény, minél nagyobb az érzőképessége, ez annál nagyobb morális státuszt jelent, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a filogenetikailag kevésbé fejlett élőlényeknek egyáltalán ne lenne morális státusza.1
| 1 | James W. Walters (2004): Moral Status. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 1861) |
Tartalomjegyzék
- A biotechnológia etikai kérdései
- Impresszum
- ELŐSZÓ
- 1. FEJEZET – A TUDOMÁNY, A TECHNOLÓGIA ÉS AZ ETIKA
- Alapfogalmak
- Az etika fogalma, részei
- Metaetikai kérdések
- Normatív etikai elméletek
- Középszintű etikai elméletek
- Az etika, a tudomány és a technológia kapcsolata
- Tudományelméleti alapfogalmak
- Francis Bacon tudományfelfogása
- A szubjektivitás és az értékek szerepe a hipotézisalkotásban és a tudomány fejlődésében
- A hipotézisek igazolásának módszere: indukció vagy falszifikáció?
- A tudomány és a nem-tudomány elkülönítése
- Thomas S. Kuhn felfogása
- A normál tudomány és a paradigma
- A tudományos forradalom és a paradigmaváltás
- A tudományos paradigmák összemérhetetlensége (inkommenzurabilitása)
- A téves lineáris tudományfejlődési modell népszerűségének az oka
- Az új paradigma elfogadásának nem tudományos tényezői
- A fejlett és a fejletlen tudomány közötti különbség
- A tudományos elméletek mint modellek
- A tudomány és a „korszellem” kapcsolata
- Francis Bacon tudományfelfogása
- A technológia általános kérdései
- Kockázat, bizonytalanság és az Elővigyázatossági Elv
- A kockázat kétféle megközelítése
- A kockázattal való megbirkózás folyamata
- Az Elővigyázatossági Elv (EE)
- A tudomány, a szakértői testületek és a hatóságok iránti bizalmatlanság kérdései
- A közvélemény bizalma növelésének lehetőségei
- A döntésekben való demokratikus részvétel kérdései
- Alapfogalmak
- 2. FEJEZET – KÖRNYEZETETIKA1
- A környezetetika jelentősége
- A szegénység és a nélkülözés megkülönböztetése
- A környezetetikák filozófiai megalapozása
- A környezetetika alapfogalmai, fajtái
- A morális státusz fogalma
- A morális státusz jelentősége
- A nyugati kultúra hagyományos felfogása a morális státusszal kapcsolatban
- Arisztotelész álláspontja
- A zsidó-keresztény hagyománynak a mai környezeti krízisért viselt felelősségéről folytatott vita
- A morális státusz érzőképességi kritériumának megjelenése
- Az élet minden formája morális státuszának elismerése
- A morális státusz kiterjesztése egész ökológiai rendszerekre
- A morális státusz csúszó standardja
- Arisztotelész álláspontja
- Az érdek fogalma
- A morális státusz jelentősége
- Antropocentrikus környezeti etikák
- Biocentrikus környezeti etikák
- Ökocentrikus környezeti etikák
- Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői
- Holmes Rolston ökocentrikus környezetetikája
- Az ökocentrikus környezeti etika kritikája
- Az egyedi élőlények érdekeinek feláldozása ökológiai „egészek” érdekei kedvéért
- Az ember a természet része tételből következő paradoxon
- Az ökológiai fasizmus vádja az ökocentrikus környezeti etikákkal szemben
- Ellentét az állatvédő mozgalmak és az ökocentrikus etikák között
- Ellentét a biocentrikus és az ökocentrikus környezeti etikák között
- Az egyedi élőlények érdekeinek feláldozása ökológiai „egészek” érdekei kedvéért
- A bioszociális nézőpont mint az állatvédő és az ökocentrikus etikák integrálásának kísérlete
- Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői
- Az ökofeminizmus
- A mélyökológia
- A szociális atomizmus mint a mai gondolkodás jellemzője és a környezeti krízis oka
- A környezettől izolált énen való túllépés. Az ökológiai én mint a világgal való azonosságunk tudata
- A mélyökológia és a „sekély” ökológia különbsége
- Az ökológiai krízis mint a modern civilizáció válsága
- A természet törvényeinek hangsúlyozása szükségszerűen ökofasizmushoz vezet?
- A szociális atomizmus mint a mai gondolkodás jellemzője és a környezeti krízis oka
- A föld-etika
- A környezeti etikai rendszerek közti viták összefoglalása
- Az antropocentrikus környezeti etikák mint a tradicionális kartéziánus ontológiai dualizmus termékei
- A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a darwini evolúciós elmélettel
- A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a keleti vallásokkal és a természeti népek vallásaival
- A mai jogi szabályozás antropocentrikus etikai alapjai
- Az antropocentrikus környezeti etikák mint a tradicionális kartéziánus ontológiai dualizmus termékei
- A modern környezetetika néhány összefoglaló jellemzője
- A környezetvédelem és a jog
- Környezetvédelem és gazdasági hatékonyság
- Környezetvédelem és oktatás
- Környezetvédelem és nemzetközi politika
- Igazságossági kérdések a biodiverzitás csökkenésének megakadályozása kapcsán
- Igazságossági kérdések az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése kapcsán
- A környezetetika alapelvei
- A környezeti igazságosság elve
- A környezetfilozófiával kapcsolatos néhány alaptétel
- A fenntartható fejlődés fogalma
- 3. FEJEZET – A MODERN BIOTECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI-ETIKAI KÖRNYEZET
- 4. FEJEZET – A NÖVÉNYEK ÉS AZ ÁLLATOK GENETIKAI MÓDOSÍTÁSÁNAK ETIKAI KÉRDÉSEI
- A növények és az állatok genetikai módosításának módszerei és céljai
- A genetikai módosítás fogalma
- A genetikai módosítás típusai
- A növények genetikai módosításának módszerei
- Protoplasztok transzformációja
- A növények genetikai módosításának céljai
- Alapkutatás
- Mezőgazdasági alkalmazások
- A termésveszteség csökkentése az ellenálló képesség növelésével
- A terméshozam közvetlen növelése
- A termés érésének befolyásolása
- Egészségügyi alkalmazások
- Gyógyászati anyagok termeltetése
- A növények tápanyag-összetételének megváltoztatása
- Egyéb alkalmazások
- Ipari szempontból hasznos anyagok termeltetése
- Környezetvédelmi alkalmazások
- Alapkutatás
- Az állatok genetikai módosításának módszerei
- Az állatok genetikai módosításának céljai
- A genetikai módosítás fogalma
- A genetikailag módosított organizmusokkal kapcsolatos etikai kérdések
- A növények és az állatok genetikai módosításának módszerei és céljai
- 5. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI I.
- Genetikai alapfogalmak
- Genetikai beavatkozások
- A csírasejteken végezett genetikai beavatkozások
- A genetikai beavatkozások osztályozása
- Csírasejtes gén-transzfer technika
- Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett
- A csírasejtes gén-transzfer technika elleni érvek
- A csírasejtes genetikai beavatkozásokkal kapcsolatos főbb érvek elemzése
- A reprodukcióhoz való jog
- A genetikai állomány megváltoztatása a csírasejtes beavatkozások következtében – eugenikai megfontolások
- Feltárulkozó, egyre kibontakozó összetettség (unfolding complexity)
- A csúszós lejtő érve
- Az „Istent játszani” érv
- A javak igazságos elosztása
- A jövő generációk iránti felelősség
- Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett
- A „jövő generáció iránti felelősség” érv korlátai
- Egy különleges csírasejtes beavatkozás etikai kérdései
- A mitokondriális DNS egyedisége
- A mitokondriális DNS természete, a mtDNS defektusa által okozott betegségek
- A petesejt magjának in vitro transzplantációja (in vitro ovum nuclear transplantation – IVONT)
- A mtDNS szerepének bizonyossága az emberi életfunkciók tekintetében
- Néhány hasonlat a mtDNS szerepének megértéséhez
- A mtDNS (lehetséges) hatásának következményei
- A mtDNS transzplantációjának egyéb következményei
- A nukleáris (nDNS) és a mitokondriális DNS (mtDNS) interakciójának következményei
- A mitokondriális DNS természete, a mtDNS defektusa által okozott betegségek
- Az IVONT etikai értékelésének összefoglalása
- Csírasejtes terápia terméketlenség megelőzésére
- Biobankok etikai kérdései
- Szómagyarázat
- 6. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI II.
- A szerv és szövet transzplantáció etikai kérdései
- Őssejtek – embrionális őssejtek
- A xenotranszplantáció és az emberi génekkel kapcsolatos transzgenikus kutatások etikai kérdései
- Állati szövetek és gének beillesztése emberbe
- Az állati szervek beültetése emberbe
- Az állati és emberi gének kölcsönhatásának kategóriái
- A xenotranszplantáció szükségessége
- Állatok transzgenikus kutatás vagy terápia céljából történő alkalmazása
- A faji határok átlépése. A transzgenezis és annak jelentősége
- A fajok közötti határok átlépése
- Hol húzzuk meg a határvonalat?
- Az emberi-állati faji határok átlépésének morális következményei
- Állati szövetek és gének beillesztése emberbe
- 7. FEJEZET – A BIOTECHNOLÓGIAI SZABADALMAK ETIKAI KÉRDÉSEI
- Bevezetés
- A szabadalom fogalma
- A szabadalmaztathatóság feltételei
- A biotechnológiai találmányok fajtái
- A genetikai szabadalmak etikai kérdései
- Bevezetés
- 8. FEJEZET – NEUROETIKA
- 9. FEJEZET – AZ EMBEREN VÉGZETT KUTATÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
- Az emberen végzett kutatás története
- Ókor és középkor
- Kutatás a XVIII.-XIX. században
- Etikátlan kísérletek a II. világháború előtt
- Kísérletek a II. világháborúban
- Kutatásetika a II. világháború után
- A kísérletek szabályozásának története
- A szabályozás szükségessége tagadásának időszaka
- A Nürnbergi Kódex (1947)
- A Helsinki Deklaráció (1964)
- A Belmont Report (1979)
- A CIOMS (Council for International Organizations of Medical Sciences) irányelvei
- Az ICH-GCP Guideline (1996) – A Harmonizált Helyes Klinikai Gyakorlat
- Az Európa Tanács Bioetikai Konvenciója (1997) és annak az orvosbiológai kutatásokról szóló 2005-ös kiegészítő jegyzőkönyve
- A szabályozás szükségessége tagadásának időszaka
- Ókor és középkor
- Az emberen végzett kutatás általános kérdései
- Az etikátlan kutatásra hajlamosító tényezők
- A kutatás elfogadhatóságának általános feltételei
- A kutatás tudományos elfogadhatósága
- A megfelelő haszon/kár arány
- A kutatásba adott tájékozott beleegyezés
- Citotoxikus szerek Humán I. fázisú kipróbálásának terápiás jellegéről folytatott vita
- A megfelelő orvosi ellátás és az esetleges kártérítés biztosítása
- A kutatásban részt vevő kiskorúak védelmére vonatkozó speciális szabályok
- A kutatásban részt vevő nem cselekvőképes felnőttek védelmére vonatkozó speciális szabályok
- A nem cselekvőképes kutatási alanyok bevonásával végzett kutatások közös szabályai
- Kedvező kutatásetikai bizottsági vélemény
- A kutatás utáni időszakkal kapcsolatos követelmények
- A kutatás tudományos elfogadhatósága
- A vulnerábilis kutatási alanyok védelme és annak következményei
- A kutatási alanyok kiválasztásának etikai kérdései
- A kutatóknak és a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés és költségtérítés etikai vonatkozásai
- A résztvevők toborzására szolgáló hirdetések etikai kérdései
- A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai vizsgálatok (RKK) etikai kérdései
- Az RKK fogalma
- Az RKK alapvető etikai konfliktusa
- Az RKK elkezdése: a klinikai egyensúly fogalma
- Eszköznek használjuk-e a randomizáció során a kutatásba bevont betegeket?
- A placebo-kontrollos RKK etikai problémái
- A kezelési standard kérdésével kapcsolatos vita
- A kezelési standard meghatározásának problémája
- A kettős standard elfogadhatatlansága
- A hatásos gyógyszerek elérhetővé tételének módjai
- Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása
- Az előzetes megállapodás módszere
- A nemzetközi szervezetek közötti együttműködés, s a public-private partnership (PPP) típusú finanszírozási formák létrehozása
- A szabadalmazott gyógyszerek generikus formái előállításának, majd ezek eladásának engedélyezése a szegény országok számára
- Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása
- Az RKK befejezése
- Az RKK-val kapcsolatos igazságossági kérdések
- Az RKK fogalma
- A szegényebb és a gazdagabb országok együttműködésével végzett kutatások speciális kérdései
- Igazságossági kérdések a kutatásetikában
- A kutatásetikai szabályozás mai hiányosságai
- Az emberen végzett kutatás története
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 708 2
A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
