Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az érdek fogalma

Mint láttuk, a morális státusz meghatározásánál fontos szerepet játszott az érdek fogalma. Célszerű ezért ennek pontosabb meghatározása. David Benatar szerint az érdek fogalmát négy különböző értelemben használjuk, s fontos ezért eme négy jelentés elkülönítése. Benatar szóhasználatát csekély mértékben módosítva a következő érdekeket lehet tehát elkülöníteni:1

Funkcionális érdek: ezzel tárgyak, dolgok rendelkezhetnek. Például egy gépnek vagy egy használati tárgynak általában valamilyen – ember által meghatározott – funkciója van, s mindaz, mely segíti ezt a funkciót, a gép, a tárgy „érdeke”. Mondhatjuk például, hogy a fenés „jót tesz” a késnek, a zsírozás, olajozás „jót tesz” a nyikorgó zárnak, s behúzott kézifékkel elindulni „rosszat tesz” a féknek. Nyilvánvaló, hogy itt a „jót tesz”, „rosszat tesz” szavakat átvitt értelemben használjuk. A nyikorgásmentesség nem a zár érdeke, hanem az emberé. A késnek sem érdeke, hogy éles legyen. Az ember érdeke, hogy ezek a tárgyak jól funkcionáljanak, s mindazt, ami ezt segíti, a köznyelv – a beszéd lerövidítése érdekében – a tárgy érdekének nevezi.

Biotikus érdek: A növények élnek, funkcionálnak, s mindaz, ami ezt segíti, a növény érdeke. (pl. víz, tápanyag biztosítása) Szemben a tárgyakkal – melyek funkcióját az ember határozta meg, s így azok saját érdekkel nem rendelkeznek – a növény funkcionálása a növény érdeke. Biotikus érdekkel minden élőlény rendelkezik.

Tudatos érdek: tudatos érdekkel érzőképes lények rendelkeznek, melyek kerülik a fájdalmat, noha ennek nem feltétlenül vannak tudatában. Tudatos érdekkel – mint láttuk – érzőképes állatok rendelkeznek. Az érzőképesség – filogenetikailag valószínűleg az ízeltlábúaknál alakul ki, így náluk már beszélhetünk tudatos érdekről.

Reflektív (öntudatos) érdek: ezzel öntudattal rendelkező lények (az ember, és néhány kognitíve nagyon fejlett állat, pl. emberszabású majmok, delfin) rendelkeznek. Ilyenkor az egyed tudatában is van annak, hogy valamilyen érdeke van, s tudatosan törekedhet is annak előmozdítására.

Benatar szerint a fenti érdekek sorrendje nem véletlen. A sorban később következő mindig magában foglalja a korábbiakat, a korábbiak azonban nem tartalmazzák a későbbieket. Így például az embernek érdeke, hogy teste jól funkcionáljon (funkcionális és egyben biotikus érdek), az, hogy kerülje a szenvedést (tudatos érdek), s kitűzheti tudatosan is ezen érdekei hatékony megvalósítását (öntudatos érdek)

A kérdés mármost az, hogy milyen érdekekkel kell rendelkeznie egy entitásnak ahhoz, hogy morális státusszal rendelkezhessen? A hagyományos felfogás az öntudatos érdek meglétét szükségesnek tekinti morális státusz elismeréséhez (ezek az antropocentrikus környezeti etikák), míg a biotikus érdek meglétét elégségesnek tartók a biocentrikus környezeti etikák.

Az ökocentrikus környezeti etikák pedig a funkcionális érdek meglétét is elégségesnek tekintik ahhoz, hogy egy rendszernek morális státuszt tulajdonítsunk.

1	David Benatar (2006): Better Never to Have Been. The Harm of Coming into Existence. Oxford: Clarendon Press (p. 135-136)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero