Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az antropocentrikus környezeti etikák kritikája

Az antropocentrikus környezeti etikákat mind elmélet, mind gyakorlati szempontból sok támadás éri.

Elméletileg azt szokták ellene vetni, hogy az voltaképpen nem is környezeti etika, hiszen nem a környezet önértékéből, hanem az ember önértékéből indul ki. Így tulajdonképpen inkább a környezet használatának, illetve kihasználásának az etikája.1

Az antropocentrikus etikák melletti gyakorlati-politikai érv érvényessége is megkérdőjelezhető. Ugyanis nem igaz, hogy az antropocentrikus és a nem antropocentrikus etikák ugyanazt a gyakorlati viszonyulást követelik meg a természethez. Míg ugyanis egy antropocentrikus etika talaján azon van a bizonyítás terhe, aki egy adott környezetpusztítást meg akar akadályozni (neki kellene bizonyítania, hogy az adott pusztítás túlnyomórészt káros az emberek számára is), addig egy nem-antropocentrikus környezetetika talaján a bizonyítás terhe megfordul. Ekkor a környezetet károsítónak kellene bizonyítania, hogy az miért megengedhető? Vagyis egy antropocentrikus környezeti etika főszabálya az, hogy a természet bármely indokból károsítható, kivéve, ha bizonyítható, hogy ennek több lesz a kára az emberek számára, mint a haszna. Ezzel szemben egy nem-antropocentrikus környezeti etika kiindulópontja az, hogy a természet károsítása önmagában is rossz, s csak akkor megengedhető, ha erre komoly indokot lehet felhozni.2

1	J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 763)
2	J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 759)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero