Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői

Az ökocentrizmus ökológia-centrikusságot jelent, s olyan környezeti etikákat foglal magában, melyek nemcsak biológiai egyedek morális státuszát ismerik el, hanem ökológiai rendszerek, s az ezekhez szükséges esetleg nem is élő entitások morális státuszát is. Így például az ökocentrikus környezeti etikák szerint morális státusza lehet egy egész fajnak, a víznek, a levegőnek, a földnek, s a bioszféra egészének is. A morális státuszt ezen etikák esetén az illető entitás érdeke adja. Amilyen mértékben egy létezőnek érdekeket tulajdoníthatunk, olyan mértékben kell tiszteletben is tartanunk ama létező érdekeit. Ez nem jelenti azt, hogy minden létező érdek egyaránt fontos, azt azonban jelenti, hogy minden érdeket figyelembe kell vennünk morális mérlegelésünk során.1 Holmes Rolston környezeti etikája, vagy Aldo Leopold föld-etikája tipikus példái az ökocentrikus környezeti etikáknak.2 3 4

Az ökocentrikus környezeti etikák szerint beszélhetünk egy egész faj érdekéről, vagy a bioszféra egészének érdekéről is. Az ökocentrikus etikák a biocentrikus etikák kiterjesztésének tekinthetők. Elfogadják annak kiindulópontját, vagyis azt, hogy minden élőlénynek megvan a saját érdeke, s annak érvényesülése az illető élőlénynek jó. Így minden élőlény önmagában is érték (önérték). Ennél azonban továbbmennek. Holmes Rolston például úgy tartja, hogy mivel az önértékkel rendelkező élőlények csak meghatározott környezetben életképesek, e környezet (ökológiai rendszer) is önértékkel bír, mely önérték mintegy az egyedi élőlények önértékének tükröződése.5

Holmes Rolston környezetetikája egyike a legkidolgozottabb környezetetikáknak, ezért érdemes részletesebben is szemügyre venni azért, hogy lássuk, milyen módon épül fel egy ökocentrikus környezeti etikai rendszer.

1	J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 762)
2	Holmes Rolston III. (1986): Philosophy Gone Wild. (Environmental Ethics) Buffalo – New York: Prometheus Books
3	Holmes Rolston III. (1988): Environmetntal Ethics. Duties to and Values in The Natural World. Phialadelphia: Temple University Press.
4	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books.
5	J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 763)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero