MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A biotechnológia etikai kérdései
Az ökocentrikus etika mint a Föld egészére vonatkozó egységes etikai rendszer
Rolston hangsúlyozza egy olyan etikai rendszer kidolgozásának fontosságát, mely az egész Földet magában foglalja, s ahol kötelességeink nemcsak az egyes élőlények iránt lehetnek, hanem a bioszféra egésze iránt is. Ez a legfontosabb kötelességünk, a bioszféra fenntartása fontosabb a gazdasági fejlődésnél is.1
A környezetvédelem ma azért különösen nehéz, mert az emberiség politikailag, gazdaságilag megosztott. Egyetlen Földünk van, de rajta kb. 200 nemzet, s számtalan vallás és kultúra. A környezeti erőforrásokhoz való hozzáférést nemzetállamok döntik el, de a környezeti erőforrások mégsem tekinthetők nemzeti tulajdonnak vagy magántulajdonnak. A globális környezet védelme és egészsége a legfontosabb érték, s ezért a Föld és javai senkihez sem tartoznak, mert mindenkihez tartoznak. Ezek ugyanis az emberiség közös örökségének tekinthetők.2
| 1 | Holmes Rolston, III. (2006): Intrinsic Values on Earth: Nature and Nations. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 47) |
| 2 | Holmes Rolston, III. (2006): Intrinsic Values on Earth: Nature and Nations. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 48) |
Tartalomjegyzék
- A biotechnológia etikai kérdései
- Impresszum
- ELŐSZÓ
- 1. FEJEZET – A TUDOMÁNY, A TECHNOLÓGIA ÉS AZ ETIKA
- Alapfogalmak
- Az etika fogalma, részei
- Metaetikai kérdések
- Normatív etikai elméletek
- Középszintű etikai elméletek
- Az etika, a tudomány és a technológia kapcsolata
- Tudományelméleti alapfogalmak
- Francis Bacon tudományfelfogása
- A szubjektivitás és az értékek szerepe a hipotézisalkotásban és a tudomány fejlődésében
- A hipotézisek igazolásának módszere: indukció vagy falszifikáció?
- A tudomány és a nem-tudomány elkülönítése
- Thomas S. Kuhn felfogása
- A normál tudomány és a paradigma
- A tudományos forradalom és a paradigmaváltás
- A tudományos paradigmák összemérhetetlensége (inkommenzurabilitása)
- A téves lineáris tudományfejlődési modell népszerűségének az oka
- Az új paradigma elfogadásának nem tudományos tényezői
- A fejlett és a fejletlen tudomány közötti különbség
- A tudományos elméletek mint modellek
- A tudomány és a „korszellem” kapcsolata
- Francis Bacon tudományfelfogása
- A technológia általános kérdései
- Kockázat, bizonytalanság és az Elővigyázatossági Elv
- A kockázat kétféle megközelítése
- A kockázattal való megbirkózás folyamata
- Az Elővigyázatossági Elv (EE)
- A tudomány, a szakértői testületek és a hatóságok iránti bizalmatlanság kérdései
- A közvélemény bizalma növelésének lehetőségei
- A döntésekben való demokratikus részvétel kérdései
- Alapfogalmak
- 2. FEJEZET – KÖRNYEZETETIKA1
- A környezetetika jelentősége
- A szegénység és a nélkülözés megkülönböztetése
- A környezetetikák filozófiai megalapozása
- A környezetetika alapfogalmai, fajtái
- A morális státusz fogalma
- A morális státusz jelentősége
- A nyugati kultúra hagyományos felfogása a morális státusszal kapcsolatban
- Arisztotelész álláspontja
- A zsidó-keresztény hagyománynak a mai környezeti krízisért viselt felelősségéről folytatott vita
- A morális státusz érzőképességi kritériumának megjelenése
- Az élet minden formája morális státuszának elismerése
- A morális státusz kiterjesztése egész ökológiai rendszerekre
- A morális státusz csúszó standardja
- Arisztotelész álláspontja
- Az érdek fogalma
- A morális státusz jelentősége
- Antropocentrikus környezeti etikák
- Biocentrikus környezeti etikák
- Ökocentrikus környezeti etikák
- Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői
- Holmes Rolston ökocentrikus környezetetikája
- Az ökocentrikus környezeti etika kritikája
- Az egyedi élőlények érdekeinek feláldozása ökológiai „egészek” érdekei kedvéért
- Az ember a természet része tételből következő paradoxon
- Az ökológiai fasizmus vádja az ökocentrikus környezeti etikákkal szemben
- Ellentét az állatvédő mozgalmak és az ökocentrikus etikák között
- Ellentét a biocentrikus és az ökocentrikus környezeti etikák között
- Az egyedi élőlények érdekeinek feláldozása ökológiai „egészek” érdekei kedvéért
- A bioszociális nézőpont mint az állatvédő és az ökocentrikus etikák integrálásának kísérlete
- Az ökocentrikus környezeti etikák jellemzői
- Az ökofeminizmus
- A mélyökológia
- A szociális atomizmus mint a mai gondolkodás jellemzője és a környezeti krízis oka
- A környezettől izolált énen való túllépés. Az ökológiai én mint a világgal való azonosságunk tudata
- A mélyökológia és a „sekély” ökológia különbsége
- Az ökológiai krízis mint a modern civilizáció válsága
- A természet törvényeinek hangsúlyozása szükségszerűen ökofasizmushoz vezet?
- A szociális atomizmus mint a mai gondolkodás jellemzője és a környezeti krízis oka
- A föld-etika
- A környezeti etikai rendszerek közti viták összefoglalása
- Az antropocentrikus környezeti etikák mint a tradicionális kartéziánus ontológiai dualizmus termékei
- A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a darwini evolúciós elmélettel
- A nem-antropocentrikus környezeti etikák összhangja a keleti vallásokkal és a természeti népek vallásaival
- A mai jogi szabályozás antropocentrikus etikai alapjai
- Az antropocentrikus környezeti etikák mint a tradicionális kartéziánus ontológiai dualizmus termékei
- A modern környezetetika néhány összefoglaló jellemzője
- A környezetvédelem és a jog
- Környezetvédelem és gazdasági hatékonyság
- Környezetvédelem és oktatás
- Környezetvédelem és nemzetközi politika
- Igazságossági kérdések a biodiverzitás csökkenésének megakadályozása kapcsán
- Igazságossági kérdések az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése kapcsán
- A környezetetika alapelvei
- A környezeti igazságosság elve
- A környezetfilozófiával kapcsolatos néhány alaptétel
- A fenntartható fejlődés fogalma
- 3. FEJEZET – A MODERN BIOTECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI-ETIKAI KÖRNYEZET
- 4. FEJEZET – A NÖVÉNYEK ÉS AZ ÁLLATOK GENETIKAI MÓDOSÍTÁSÁNAK ETIKAI KÉRDÉSEI
- A növények és az állatok genetikai módosításának módszerei és céljai
- A genetikai módosítás fogalma
- A genetikai módosítás típusai
- A növények genetikai módosításának módszerei
- Protoplasztok transzformációja
- A növények genetikai módosításának céljai
- Alapkutatás
- Mezőgazdasági alkalmazások
- A termésveszteség csökkentése az ellenálló képesség növelésével
- A terméshozam közvetlen növelése
- A termés érésének befolyásolása
- Egészségügyi alkalmazások
- Gyógyászati anyagok termeltetése
- A növények tápanyag-összetételének megváltoztatása
- Egyéb alkalmazások
- Ipari szempontból hasznos anyagok termeltetése
- Környezetvédelmi alkalmazások
- Alapkutatás
- Az állatok genetikai módosításának módszerei
- Az állatok genetikai módosításának céljai
- A genetikai módosítás fogalma
- A genetikailag módosított organizmusokkal kapcsolatos etikai kérdések
- A növények és az állatok genetikai módosításának módszerei és céljai
- 5. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI I.
- Genetikai alapfogalmak
- Genetikai beavatkozások
- A csírasejteken végezett genetikai beavatkozások
- A genetikai beavatkozások osztályozása
- Csírasejtes gén-transzfer technika
- Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett
- A csírasejtes gén-transzfer technika elleni érvek
- A csírasejtes genetikai beavatkozásokkal kapcsolatos főbb érvek elemzése
- A reprodukcióhoz való jog
- A genetikai állomány megváltoztatása a csírasejtes beavatkozások következtében – eugenikai megfontolások
- Feltárulkozó, egyre kibontakozó összetettség (unfolding complexity)
- A csúszós lejtő érve
- Az „Istent játszani” érv
- A javak igazságos elosztása
- A jövő generációk iránti felelősség
- Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett
- A „jövő generáció iránti felelősség” érv korlátai
- Egy különleges csírasejtes beavatkozás etikai kérdései
- A mitokondriális DNS egyedisége
- A mitokondriális DNS természete, a mtDNS defektusa által okozott betegségek
- A petesejt magjának in vitro transzplantációja (in vitro ovum nuclear transplantation – IVONT)
- A mtDNS szerepének bizonyossága az emberi életfunkciók tekintetében
- Néhány hasonlat a mtDNS szerepének megértéséhez
- A mtDNS (lehetséges) hatásának következményei
- A mtDNS transzplantációjának egyéb következményei
- A nukleáris (nDNS) és a mitokondriális DNS (mtDNS) interakciójának következményei
- A mitokondriális DNS természete, a mtDNS defektusa által okozott betegségek
- Az IVONT etikai értékelésének összefoglalása
- Csírasejtes terápia terméketlenség megelőzésére
- Biobankok etikai kérdései
- Szómagyarázat
- 6. FEJEZET – A HUMÁN BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEI II.
- A szerv és szövet transzplantáció etikai kérdései
- Őssejtek – embrionális őssejtek
- A xenotranszplantáció és az emberi génekkel kapcsolatos transzgenikus kutatások etikai kérdései
- Állati szövetek és gének beillesztése emberbe
- Az állati szervek beültetése emberbe
- Az állati és emberi gének kölcsönhatásának kategóriái
- A xenotranszplantáció szükségessége
- Állatok transzgenikus kutatás vagy terápia céljából történő alkalmazása
- A faji határok átlépése. A transzgenezis és annak jelentősége
- A fajok közötti határok átlépése
- Hol húzzuk meg a határvonalat?
- Az emberi-állati faji határok átlépésének morális következményei
- Állati szövetek és gének beillesztése emberbe
- 7. FEJEZET – A BIOTECHNOLÓGIAI SZABADALMAK ETIKAI KÉRDÉSEI
- Bevezetés
- A szabadalom fogalma
- A szabadalmaztathatóság feltételei
- A biotechnológiai találmányok fajtái
- A genetikai szabadalmak etikai kérdései
- Bevezetés
- 8. FEJEZET – NEUROETIKA
- 9. FEJEZET – AZ EMBEREN VÉGZETT KUTATÁS ETIKAI KÉRDÉSEI
- Az emberen végzett kutatás története
- Ókor és középkor
- Kutatás a XVIII.-XIX. században
- Etikátlan kísérletek a II. világháború előtt
- Kísérletek a II. világháborúban
- Kutatásetika a II. világháború után
- A kísérletek szabályozásának története
- A szabályozás szükségessége tagadásának időszaka
- A Nürnbergi Kódex (1947)
- A Helsinki Deklaráció (1964)
- A Belmont Report (1979)
- A CIOMS (Council for International Organizations of Medical Sciences) irányelvei
- Az ICH-GCP Guideline (1996) – A Harmonizált Helyes Klinikai Gyakorlat
- Az Európa Tanács Bioetikai Konvenciója (1997) és annak az orvosbiológai kutatásokról szóló 2005-ös kiegészítő jegyzőkönyve
- A szabályozás szükségessége tagadásának időszaka
- Ókor és középkor
- Az emberen végzett kutatás általános kérdései
- Az etikátlan kutatásra hajlamosító tényezők
- A kutatás elfogadhatóságának általános feltételei
- A kutatás tudományos elfogadhatósága
- A megfelelő haszon/kár arány
- A kutatásba adott tájékozott beleegyezés
- Citotoxikus szerek Humán I. fázisú kipróbálásának terápiás jellegéről folytatott vita
- A megfelelő orvosi ellátás és az esetleges kártérítés biztosítása
- A kutatásban részt vevő kiskorúak védelmére vonatkozó speciális szabályok
- A kutatásban részt vevő nem cselekvőképes felnőttek védelmére vonatkozó speciális szabályok
- A nem cselekvőképes kutatási alanyok bevonásával végzett kutatások közös szabályai
- Kedvező kutatásetikai bizottsági vélemény
- A kutatás utáni időszakkal kapcsolatos követelmények
- A kutatás tudományos elfogadhatósága
- A vulnerábilis kutatási alanyok védelme és annak következményei
- A kutatási alanyok kiválasztásának etikai kérdései
- A kutatóknak és a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés és költségtérítés etikai vonatkozásai
- A résztvevők toborzására szolgáló hirdetések etikai kérdései
- A Randomizált Kontrollcsoportos Klinikai vizsgálatok (RKK) etikai kérdései
- Az RKK fogalma
- Az RKK alapvető etikai konfliktusa
- Az RKK elkezdése: a klinikai egyensúly fogalma
- Eszköznek használjuk-e a randomizáció során a kutatásba bevont betegeket?
- A placebo-kontrollos RKK etikai problémái
- A kezelési standard kérdésével kapcsolatos vita
- A kezelési standard meghatározásának problémája
- A kettős standard elfogadhatatlansága
- A hatásos gyógyszerek elérhetővé tételének módjai
- Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása
- Az előzetes megállapodás módszere
- A nemzetközi szervezetek közötti együttműködés, s a public-private partnership (PPP) típusú finanszírozási formák létrehozása
- A szabadalmazott gyógyszerek generikus formái előállításának, majd ezek eladásának engedélyezése a szegény országok számára
- Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása
- Az RKK befejezése
- Az RKK-val kapcsolatos igazságossági kérdések
- Az RKK fogalma
- A szegényebb és a gazdagabb országok együttműködésével végzett kutatások speciális kérdései
- Igazságossági kérdések a kutatásetikában
- A kutatásetikai szabályozás mai hiányosságai
- Az emberen végzett kutatás története
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 708 2
A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
