Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az antropocentrizmus mint a mai civilizáció alapproblémája

A mai civilizáció alapvető problémája Rolston szerint annak antropocentrizmusa. Az a hit, hogy csak mi (az emberiség) számítunk, s mindennek a mi érdekünkben kell történnie. Ennek az antropocentrikus gondolkodásnak a meghaladása és egy ökocentrikus gondolkodás elterjedése, melyben az ember elfoglalná az őt megillet helyet, mint a földi bioszféra egyik tagja lenne a helyes szemlélet, mely egyben a környezeti krízis megoldásának szemléleti alapja is lehetne. Ekkor válna az emberiség méltóvá saját nevére (homo sapiens= bölcs ember), hiszen csak az a civilizáció bölcs, mely nemcsak az embereket tiszteli, hanem az őket fenntartó flórát és faunát, a fajokat, az ökoszisztémákat, tájakat és az egész földi bioszférát is.1 Ezzel szemben – John Gray szellemes megfogalmazása szerint – az embert nem is homo sapiensnek, hanem inkább homo rapiensnek kellene nevezni, hiszen eddigi története nem a környezettel való bölcs együttélést, hanem inkább annak megerőszakolását és leigázását tanúsítja.2

1	Holmes Rolston, III. (2006): Intrinsic Values on Earth: Nature and Nations. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 66)
2	John Gray (2004): Heresies: Against Progress and Other Illusions. Cambridge: Granta. Cit: Alan Holland (2004): Must we Give Up Environmental Ethics? In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 121)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero