Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A nők elnyomásának és a természet elnyomásának közös gyökere

Az ökofeminizmus az ökológiai feminizmus szavak összevonásából keletkezett, s – mint ahogyan neve is mutatja – az ökológiai problémák feminista nézőpontból való megközelítését jelenti, s egyszersmind a feminizmus ökológiai szempontokkal való gazdagítását.1
A feminizmus a nemi elnyomás megszüntetését célul kitűző mozgalom, ezért a feminizmus szerint ma még egy prefeminista jelenben élünk, ahol a nemi elnyomás a jellemző.2 A feminizmus kiindulópontja az a gondolat, hogy a férfiak a történelem során leigázták a nőket és uralkodtak felettük, s ugyanez az attitűd jellemezte őket a természettel szemben is. A történelem tehát a férfiuralom története. A természet leigázása és a nők leigázása közös forrásból ered: a férfiak dominanciára törekvő hozzáállásából, mely áthatja a tudományos és művészeti alkotásokat, a nyelvhasználatot, a fogalmainkat és a gondolkodásunkat, s általában az egész kultúrát. Ezt a férfiközpontú, androcentrikus társadalmi szerveződést, a férfiak dominanciára, leigázásra törekvő hozzáállását kell megváltoztatni, s ez meg fogja változtatni a természethez való viszonyunkat is. A nők felszabadítása egyben a természet felszabadítása is. Az ökofeminizmus gondolatilag rokonságot mutat sok radikális baloldali mozgalommal, mely a globális kapitalizmus kizsákmányoló hozzáállását teszi felelőssé a mai ökológiai krízisért. Az elnyomás – eszerint – nemcsak a nőket és a természetet érinti, hanem általában a globalizálódó kapitalizmus jellemzője, melynek logikája elfogadja, sőt igényli mások alávetését és elnyomását. Ennek a logikának a megszüntetése, és egy radikálisan más társadalmi szerveződés vezetheti csak ki a mai társadalmakat a jelenlegi környezeti krízisből, s előzheti meg a fenyegető környezeti katasztrófát.3
 
1 J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 765)
2 Karen J. Warren (1990): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 273)
3 J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 765)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave