Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A mai fogalmi rendszerek mint az alá-fölérendeltségi viszonyok igazolói és fenntartói

Az ökofeministák szerint mindennapi fogalmaink is férfiközpontúak, egy férfiak dominálta világ lenyomatai. Ezekre a fogalmakra sokszor jellemző az érték-dualizmus: egy fogalompár egyik tagját magasabb rendűnek tartják, mint a másik tagját. A hagyományos férfi-nő megkülönböztetés is ilyen (a férfi magasabb rendű, a nő alacsonyabb rendű), de ilyenek pl. a lélek-test, az ész – érzelem, társadalom-természet fogalompárok is, melyek első tagjai mindig valami értékesebbet jelölnek, mint a második tag – a férfi-nő megkülönböztetés analógiájára. S nem véletlen, hogy nők jellemzőinek a kevésbé értékes tulajdonságokat tekintik. Például a hagyományos felfogás szerint a férfi racionális, a nő érzelmi, a férfi aktív, a nő passzív, s ezen pároknál is mindig a férfias tulajdonságokat tekintik értékesebbeknek.1 Egyáltalán, a mai társadalmakra jellemző fogalmi rendszerek – melyeken mint szemüvegeken keresztül szemléljük önmagunkat és másokat – elnyomó fogalmi rendszerek. Maguk is fenntartják és igazolják a társadalom alá- és fölérendeltségi viszonyait.2 Jellemző rájuk az uralkodás logikája, mely alapvetően a férfi-gondolkodás jellemzője.3 Eme logika nemcsak a nők elnyomását, hanem a természet elnyomását is igazolja és fenntartja. Ezért az elnyomó fogalmi rendszerek korrekciója megszüntetheti az uralkodás logikáját, s ez mindenfajta elnyomás megszüntetésének az előfeltétele.4 A cél egy olyan társadalom kialakítása – a távoli jövőben – ahol a különbözőség nem szül alávetettséget.5
 
1 J. Baird Callicott (2004): Environmental Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 765)
2 Karen J. Warren (1995): Ecofeminism. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 773)
3 Karen J. Warren (1990): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 274)
4 Karen J. Warren (1990): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 280)
5 Karen J. Warren (1990): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 295)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave