Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A föld-etika mint az erkölcsi szabályok kiterjesztése a természeti környezet egészére

A föld-etika Aldo Leopold (1887-1948), amerikai erdőmérnök által létrehozott irányzat. 1949-ben megjelent könyve1–noha megjelenésekor alig keltett hatást – mára az USA környezetvédő mozgalmának bibliája lett.2 Noha ökocentrikus környezeti etika, külön tárgyalását nagy hatása indokolja.

Leopold Odüsszeusz példáját hozza fel, aki Trójából hazatérve 12 házában szolgáló rabszolgalányt akasztatott fel, mert távolléte alatt nem viselkedtek megfelelően. Ez akkoriban természetesnek számított. A rabszolgákat tulajdonnak, dolognak tartották, amelyekkel a tulajdonosuk azt csinálhatott, amit akart. A korabeli görög erkölcs védte a szabadokat, de a rabszolgákat nem, mert azokat nem tekintette morális státusszal rendelkezőnek. Az azóta eltelt 3000 év fejlődésének eredményeként az erkölcsi szabályok ma már kiterjednek minden emberre és minden ember-ember kapcsolatra, a baj azonban az, hogy meg is állnak ott. Nem számít még ma sem az erkölcs problémakörébe tartozónak az ember-állat és az ember-növény kapcsolat. Az élőlények – mint Odüsszeusz korában a rabszolgák – morális értelemben még ma is dolognak számítanak.3

A föld-etika ennek a hagyománynak üzen hadat. A közösség fogalmát radikálisan kiterjeszti, melybe – szemben a hagyományos etikákkal – már nem csak az emberek, hanem a növények, az állatok, a talaj, a vizek, egyszóval a föld is beletartozik.4 Eme etika szerint ezen entitásoknak joguk van a folyamatos létezéshez, s bizonyos kisebb területeken joguk van a természetes állapotukban való folyamatos létezéshez is.5 A föld etika egy új erkölcsi nézőpontot jelent, melyben az ember többé nem a földön létező életközösség urának tekinti magát, hanem csak egyik tagjának, melynek tiszteletet kell tanúsítania az életközösség más tagjai iránt is.6 A föld-használatot ma teljesen az emberiség gazdasági önérdeke határozza meg. Ez figyelmen kívül hagyja a föld azon elemeinek az értékét, melyek gazdasági értékkel ugyan nem rendelkeznek, az életközösség egésze egészsége szempontjából viszont nélkülözhetetlenek.7

A föld-etika egy olyan ökológiai lelkiismeret meglétét jelenti, mely felelősnek érzi magát az őt körülvevő életközösség (ökoszisztéma) egészségéért. Az ökoszisztéma akkor egészséges, ha önmegújulásra képes. Eme önmegújulási képesség megőrzésére kell a környezetvédelemnek törekednie.8 A föld-etikának a lényege, hogy a föld (ökoszisztéma és annak egyes tagjai) használatát nem pusztán közgazdasági problémának tekintjük, hanem mindig mérlegeljük azt, mi a helyes használat esztétikai és etikai szempontból. E föld-etika alaptézise9:

„Egy dolog annyiban jó, amennyiben segít megőrizni az életközösség integritását, stabilitását és szépségét. Rossz, amennyiben az ellenkezőjét segíti.”

1	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books.
2	J. Baird Callicot (1995): Land Ethics. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 770)
3	Aldo Leopold (1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 237-238)
4	Aldo Leopold (1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 239)
5	Aldo Leopold (1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 240)
6	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 240)
7	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 251)
8	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 258)
9	Aldo Leopold ((1949, 1966): A Sand County Almanac. New York: Ballantine Books. (p. 262)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero