Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A környezeti fasizmus vádja a föld-etikával szemben

Leopold föld etikájának előnye, hogy jól megmagyarázza a kortárs környezetvédő mozgalmak prioritásait. Azok nem egy-egy állat szenvedését akarják mérsékelni – mint a mai állatvédő mozgalmak többsége – hanem a környezet egészének épségét akarják megőrizni, illetve helyreállítani, melyhez képest alárendelt jelentőségűnek tartják egy-egy konkrét növény vagy állat sorsát. Ugyanakkor ez a föld-etika – s általában az ökocentrikus etikák – azon sajátossága, melyet leginkább szoktak kritizálni is. Ha az egész védelme érdekében feláldozhatónak tartjuk egyes részeit, akkor az egyes entitások jogai veszélybe kerülnek. A politikai filozófiából jól ismertek azok a társadalomutópiák, melyek a társadalom egésze boldogsága érdekében feláldozhatónak tekintették az egyes embert, s zárójelbe tehetőnek tartották az egyéni emberi jogokat. Ma konszenzus van abban, hogy az egyént az alapvető jogai védik akár a társadalom ellenében is, nagyrész azért, mert a társadalom egyénekből áll, a társadalom mint olyan egy absztrakció, s ezért ha az egyének jogait védjük, azzal egyben védjük a társadalomét is.

Leopold föld-etikája hasonló módon félreértelmezhető. Ha az életközösség egészének az érdeke a legfőbb jó, akkor az életközösség egyes tagjai érdekei ennek feláldozhatók, még akkor is, ha érzőképesek, míg az életközösség egésze nem érzőképes. Szélsőséges formában ez még jelentős emberi érdekek feláldozását is indokoltnak tartja az életközösség egészének (talaj, víz, levegő, növények, állatok) érdekében, hiszen legtöbbször maga az ember jelenti a legkomolyabb fenyegetést az életközösség egészére nézve. Az emberiség tömeges kipusztulása például kétségtelenül pozitív hatást gyakorolna a földi bioszféra egészére, hiszen az ember okozta kár, az ember okozta környezetpusztítás akkora, melynek üteme meghaladja a földtörténet eddigi legdrasztikusabb kihalási periódusainak pusztulási ütemét is.1 Így – a föld-etika szellemében – Willima Aiken szerint az ökoszisztéma érdekében az emberiség tömeges kihalását elősegíteni erkölcsi kötelességünk lenne.2 De ha az embertől, mint túl radikális példától el is tekintünk, mondhatjuk-e, hogy az ökoszisztéma érdeke előbbre való, mint egy benne élő, érzőképes állaté? Ezt a gondolatot – mint más ökocentrikus etikáknál láttuk – olyan hasonlónak vélik némelyek a totalitariánizmushoz, hogy környezeti fasizmusnak nevezik.3 Ugyanakkor aligha tagadható, hogy a mai környezeti krízis csak gondolkodásunk s életmódunk jelentős megváltoztatásával lehetséges, mely az ember részéről is áldozatokat tesz szükségessé az ökoszisztéma – és maga az emberiség – megmaradása érdekében. Ez nem kell feltétlenül totalitarizmust, környezeti fasizmust jelentsen, noha az egyén érdekét az egésznek alávető szabályozásnak mindig vigyáznia kell arra, hogy ne váljon totalitáriussá.

1	Kerényi Attila (2006): Általános környezetvédelem. (Globális gondok, lehetséges megoldások) Szeged: Mozaik Kiadó. (p. 19)
2	J. Baird Callicot (1989): A föld-etika fogalmi megalapozása. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 77)
3	J. Baird Callicot (1989): A föld-etika fogalmi megalapozása. In: Lányi András – Jávor Benedek (szerk.) (2005): Környezet és etika. Szöveggyűjemény. Budapest: L’Harmattan (p. 77)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero