Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A modern környezetetika néhány összefoglaló jellemzője

A környezeti etika a hagyományos etikai rendszerek kiterjesztését és egyben meghaladását jelenti. Míg ugyanis a hagyományos etikák alapvetően az ember-ember kapcsolattal foglalkoztak, s ezen belül is elsősorban az egyidőben élő emberek egymás iránti kötelességeivel, addig a környezeti etika jelentősen kiterjeszti az ember kötelességeinek a körét. Eszerint ugyanis nemcsak emberekkel szemben vannak kötelességeink, hanem az állatokkal, a növényekkel, ökoszisztémákkal, s a földi bioszféra egészével szemben is, továbbá nemcsak a velünk egy időben élőkkel szemben vannak kötelességeink, hanem a jövő generációkkal szemben is.1 Ez voltaképpen az etika fejlődésének egy következő állomása. Peter Singer az etika fejlődését egy táguló körhöz hasonlítja. Kezdetben az erkölcsi szabályok csak a szűkebb család, közösség, majd a tágabb törzs tagjai irányéban fogalmazódtak meg, az idegenekre nem voltak érvényesek. Később a kötelesség kiterjedt minden emberre. Jeremy Bentham majd Peter Singer az érzőképes állatokra is kiterjesztené az erkölcsi védelmet,2 a környezeti etikák pedig – mint láttuk – a tágabb környezetet is morális státusszal rendelkezőnek tekintik.

A modern környezeti etikák globális etikák, hiszen a környezeti probléma is globális, a környezetszennyezés nem tiszteli az országhatárokat. S a legtöbb környezetetika radikális – forradalmi szemléletváltozást sürget. Megkérdőjelezi a hagyományos antropocentrikus etikai szemléletünket, s ennek következményeit, a fogyasztói szemléletet, az élőlények és a természet eszközként való felfogását, s ehelyett egy olyan új életformát hirdet, mely nagyobb harmóniát teremt meg az ember és a környezete között.3

A modern környezeti etikai rendszerek – jelentős különbségeik ellenére – sok tekintetben egymást kiegészítik. Ezért fontos, hogy felismeréseiket ne mint egymást kizáró elveket tekintsük, hanem mint olyan megállapításokat, melyek fontos elemei lehetnek egy majdan kialakítandó integratív környezeti etikának.

1	Tongjin Yang (2006): Towards an egalitarian global environmental ethics. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 24)
2	Peter Singer (1981): The Expanding Circle. Oxford: Clarendon Press.
3	Tongjin Yang (2006): Towards an egalitarian global environmental ethics. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 25)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero