Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A környezetvédelmi jog fejlődésének tipikus fázisai

Sagoff az USA környezetvédelmi joga fejlődésének kapcsán három szakaszt különít el, mely más országok számára is fontos tanulságokkal szolgálhat, hiszen jól mutatja, hogy a jó szándék és a törvényhozói akarat önmagában nem elég a környezetvédelmi célok eléréséhez.

Sagoff szerint a környezetvédelmi jog fejlődésének első szakasza a vágyak, kívánságok törvénybe foglalása. Ilyenkor fennkölt, de homályos elveket fogalmaznak meg, melyek a gyakorlatban betarthatatlanok, mert betarthatóságát előzetesen meg sem vizsgálták. Ide tartozik például olyan szennyezőanyagok biztonságos határértékeinek a törvénybe foglalása, melyeknél nincs ilyen biztonságos határérték. Ilyenek voltak az USA-ban az 1970-as évek környezetvédelmi törvényei, melyeket elvben mindenki támogatott, a gyakorlatban azonban gyorsan kiderült, hogy betarthatatlanok. Így általában előírásaik betartását nem ellenőrizték, illetve a törvénysértést nem büntették, ha pedig mégis megpróbálták kikényszeríteni a szigorú törvényeket – mint láttuk – az gyorsan megbukott a lakosság és a törvényhozók ellenállásán.1

A környezetvédelmi jog fejlődésének második szakasza a kriminalizálás. Ez az USA-ban az 1980-as évek megközelítése volt. Ez már a kijózanodás korszaka, amikor mindenki számára világossá válik, hogy a környezetvédelem költséges, s minden fennkölt cél eléréséért valakinek fizetnie kell annak költségeit, s viselnie kell annak egyéb terheit. S az eredmény sokszor az, hogy komoly terhek és költségek csak relatíve csekély környezeti javulást eredményeznek.

A kriminalizálás révén a törvények a szennyezőket felelőssé teszik a szennyezés eltakarításának költségeiért, s ez az USA-ban utólagos felelősséget is jelentett. Egy új tulajdonos például felelőssé vált megvásárolt tulajdona (pl. ingatlana) teljes szennyezés-mentesítéséért, még ha annak korábbi szennyezését nem is ő okozta. Ez – nem szándékoltan – a befektetések általános visszaesését okozta az esetleges szennyezés-mentesítés, illetve az utólagos felelősség komoly költségeitől való félelem matt.2

A környezetvédelmi jog fejlődősének harmadik szakasza, mely az 1990-es évekre esik, már nem a nagy termelők szennyezésének a korlátozását tűzte ki célul, mert az ekkorra már megvalósult, hanem a kisfogyasztók okozta környezetszennyezés problémájának kezelése került előtérbe. Kiderült, hogy a kisfogyasztók – együttesen – nagy hatást gyakorolnak a környezetre, s az ő viselkedésük befolyásolása nélkül a környezetvédelem céljai megvalósíthatatlanok.

Ekkor kerültek előtérbe a szennyezési jogok, az azokkal való kereskedés, s egyéb hasonló megoldások, melyek lehetővé tették, hogy egy kistermelő a környezetszennyezés csökkentésének számára legolcsóbb módját választhassa ki, s ösztönözte arra, hogy a szennyezés csökkentésére hatékony technológiát használjon.3

Vannak, akik a szennyezési jogokkal való kereskedést morálisan elfogadhatatlannak tartják. Úgy vélik ugyanis, hogy azt ezzel valamilyen módon legitimálják, adható-vehető árunak tekintik, holott a szennyezés alapvetően valami elfogadhatatlan kellene, hogy legyen. Valójában azonban a szennyezés teljes megszüntetésének költségei óriásiak, így ez a gyakorlatban aligha megvalósítható. Csak a szennyezés csökkentésére való törekvés lehet a reális megoldás, a csökkentés kívánatos mértékének meghatározása pedig részben gazdasági kérdés. Ebben segíthet a szennyezési jogok piaca.

1	Mark Sagoff (2004): Environmental Policy and Law. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 785)
2	Mark Sagoff (2004): Environmental Policy and Law. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 785)
3	Mark Sagoff (2004): Environmental Policy and Law. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 786)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero