Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A hagyományos közgazdasági gondolkodás korlátai a környezeti krízis kezelésére

A környezeti krízis a hagyományos közgazdasági gondolkodás számos axiómáját megkérdőjelezi. Például a közgazdaságtan standard módszere a jövőbeli hasznok és költségek diszkontálása. Ez azt jelenti, hogy – egy meghatározott diszkontráta szerint – a jelen haszon többet ér, mint a jövőbeli haszon, s a jelen költség is nagyobb, mint ugyanakkora jövőbeli költség. A diszkontráta használata miatt azonban a közgazdaságtanban a költség/haszon elemzéseknél a távoli jövő hasznai és kárai gyakorlatilag nincsenek figyelembe véve. Ez azonban elméletileg és morálisan egyaránt elfogadhatatlan. A természeti környezet vonatkozásában évszázadokban és évezredekben kell gondolkodni, s nem évtizedekben, ahogyan a diszkontálás elmélete előírja.1 Emberi életek esetén pedig nem lehet a diszkontráta elvét alkalmazni – ahogyan azt a közgazdasági elmélet sugallja. Például 5%-os diszkontrátával számolva 400 év múlva 1 milliárd ember halála ugyanakkora rossz lenne, mint ma egyetlen ember halála. Ez azonban nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hiszen egy ember halálának a jelentősége morálisan nem csökken az idő előrehaladtával, ahogyan ezt a diszkontálás elve feltételezi.2

1	Robin Attfield (2006): Environmental Ethics and Global Sustainability. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 70)
2	Kristin Shrader-Frechette (2004): Hazardous Wastes and Toxic Substances. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 1045)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero