Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A környezetvédelmi oktatás rejtett kurrikuluma

A környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek – fontosságuk miatt – az iskolai oktatás részei kell legyenek. Ez az oktatás alapvető egy ökológiai tudatossággal rendelkező jövő generáció felnevelése, s a fenntartható fejlődéshez szükséges új életforma és viszonyulás kialakítása érdekében. Ugyanakkor látni kell, hogy az iskolai oktatásnak mindig van egy rejtett kurrikuluma is. Ez az a szemlélet, melyet – esetleg nem is szándékoltan – az egyes tárgyak a diáknak átadnak. Postma hívja fel a figyelmet, hogy az iskolai oktatás szemléletileg mennyire a mindennapi antropocentrikus felfogást közvetíti a diákok számára, melyben a természet felhasználható eszközként, s nem egyfajta önértékként jelenik meg. Míg az elemi iskolai oktatásban még megmaradt valami a természet közvetlen megfigyelésének és megtapasztalásának a megismertetéséből, addig a középiskolai oktatásban – legalábbis Nyugat-Európában és Magyarországon is – a természet mint a tudományos megfigyelés tárgya jelenik meg. Eszerint a természetet objektíven le lehet írni, törvényszerűségeket lehet rajta megfigyelni, s ezek alapján meg lehet magyarázni, meg lehet jósolni, s az ember érdekében fel lehet használni a természeti jelenségeket. A középiskolai kurrikulumból tehát kimaradnak azok az aspektusok, melyek a természetet, mint a csodálat, gyönyörködés tárgyát, mint a szemlélődés helyszínét, mint az emberi élet egyik forrását mutatják be. Mindez tehát a természet eszközként való felhasználhatóságát sugallja, s hiányzik belőle a természet mint önérték tiszteletének a szemlélete.1 Annak illusztrálására, , hogy fejletlenebb civilizációk mennyire másképp gondolkodtak, hadd álljon itt Hérodotosz leírása, aki szerint – mivel egyik felmenőjüket üldözése kapcsén egy kiáradt folyó megmentette – utódai a folyónak azóta is hálaáldozatot mutattak be.2 Lehet ma mosolyogni eme animisztikus gondolkodás naivitásán, de az a kultúra, mely így viszonyul a természeti jelenségekhez, sokkal kevésbé fog környezetpusztító módon viszonyulni hozzá, mint a természetet puszta eszközként felfogó mai kultúra.
 
1 Dirk Willem Postma (2006): Why Care for Nature? In Search of an Ethical Framework for Environmental Responsibility and Education. Dordrecht: Springer (p. 3)
2 Hérodotosz (1989): A görög-perzsa háború. Budapest: Európa könyvkiadó. ( 8. könyv. 138.) (p. 607)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave