A környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek – fontosságuk miatt – az iskolai oktatás részei kell legyenek. Ez az oktatás alapvető egy ökológiai tudatossággal rendelkező jövő generáció felnevelése, s a fenntartható fejlődéshez szükséges új életforma és viszonyulás kialakítása érdekében. Ugyanakkor látni kell, hogy az iskolai oktatásnak mindig van egy rejtett kurrikuluma is. Ez az a szemlélet, melyet – esetleg nem is szándékoltan – az egyes tárgyak a diáknak átadnak. Postma hívja fel a figyelmet, hogy az iskolai oktatás szemléletileg mennyire a mindennapi antropocentrikus felfogást közvetíti a diákok számára, melyben a természet felhasználható eszközként, s nem egyfajta önértékként jelenik meg. Míg az elemi iskolai oktatásban még megmaradt valami a természet közvetlen megfigyelésének és megtapasztalásának a megismertetéséből, addig a középiskolai oktatásban – legalábbis Nyugat-Európában és Magyarországon is – a természet mint a tudományos megfigyelés tárgya jelenik meg. Eszerint a természetet objektíven le lehet írni, törvényszerűségeket lehet rajta megfigyelni, s ezek alapján meg lehet magyarázni, meg lehet jósolni, s az ember érdekében fel lehet használni a természeti jelenségeket. A középiskolai kurrikulumból tehát kimaradnak azok az aspektusok, melyek a természetet, mint a csodálat, gyönyörködés tárgyát, mint a szemlélődés helyszínét, mint az emberi élet egyik forrását mutatják be. Mindez tehát a természet eszközként való felhasználhatóságát sugallja, s hiányzik belőle a természet mint önérték tiszteletének a szemlélete.1 Annak illusztrálására, , hogy fejletlenebb civilizációk mennyire másképp gondolkodtak, hadd álljon itt Hérodotosz leírása, aki szerint – mivel egyik felmenőjüket üldözése kapcsén egy kiáradt folyó megmentette – utódai a folyónak azóta is hálaáldozatot mutattak be.2 Lehet ma mosolyogni eme animisztikus gondolkodás naivitásán, de az a kultúra, mely így viszonyul a természeti jelenségekhez, sokkal kevésbé fog környezetpusztító módon viszonyulni hozzá, mint a természetet puszta eszközként felfogó mai kultúra.