Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Igazságossági kérdések a biodiverzitás csökkenésének megakadályozása kapcsán

A biodiverzitás csökkenésének és a fajok kihalásának mai mértéke szükségessé teszi megfelelő ellenintézkedések megtételét. A biodiverzitás fenntartása az emberiség közös érdeke, és a további evolúció záloga. Komoly igazságossági kérdéseket vet fel azonban az a kérdés, hogy kinek kell vállalnia a veszélyeztetett fajok kipusztulása ellen tett intézkedések anyagi terheit? Ezek a fajok legtöbbször szegény országokban őshonosak, a környezetpusztításért pedig zömmel a gazdagabb országok a felelősek. Igazságos-e, hogy egyedül a szegény országnak kell vállalnia a kihalóban levő faj megmentésének a költségeit, mikor annak kihalásáért nem is elsősorban ő a felelős, a biodiverzitás megőrzésének hasznából pedig az egész emberiség részesedik? Ha elfogadjuk, hogy a fajok nem annak az országnak a tulajdonai, ahol élnek, akkor megmentésükért sem egyedül az az ország a felelős. Minden faj – s az egyedeiben megtestesülő genetikai információ – az emberiség közös tulajdona.1

1	Holmes Rolston III. (2004): Endangered Species and Biodiversity. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 749)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero