Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A környezeti igazságosság elve

Ez egyrészt a környezeti előnyök és hátrányok igazságos elosztását követeli meg, másrészt az igazságos részvétel lehetőségét a környezeti előnyök és terhek elosztásával kapcsolatos döntésekben.1 A környezeti igazságosság megsértésének egyik formája az ún. környezeti rasszizmus. Ez a fogalom azt hivatott jelezni, hogy általában azok az emberek vannak leginkább kitéve a környezetszennyezés bizonyos formáinak (pl. hulladéklerakók, bányák, ipari szennyezés lokális hatásai), akik az adott szennyezőforrás közelében élnek. Mivel az etnikai kisebbségek aránytalanul nagy számban élnek ilyen területeken, ezért az ő egészségüket ez aránytalanul nagy mértékben károsítja.2 A környezeti rasszizmus nemzetközi szinten is érvényesül. A fejlettebb országok toxikus hulladéka sokszor fejletlenebb területeken (pl. Afrika) kerül befogadásra és elhelyezésre, s bizonyos növényvédő szerek és egyéb kemikáliák, melyek túlságosan veszélyesnek minősülnek ahhoz, hogy fejlett országban előállítsák és használják azokat, fejlődő országokban kerülnek gyártásra vagy felhasználásra.3

Az USA növényvédőszer-exportjának például harmada olyan növényvédő szer exportját jelenti, melynek használata az USA-ban – veszélyessége miatt – tilos. Ez az export – becslések szerint – évente kb. 40000 ember halálát okozza, főleg a kevésbé fejlett országokban.4

Az igazságosságnak azonban számos egyéb területe is van. Például a biodiverzitás csökkenése ma fontos probléma, mert a biodiverzitás az evolúció fontos feltétele, így a földi élet további fejlődésének az alapja. Mint láttuk azonban, a veszélyeztetett fajok többsége szegény országokban él, melyek nem rendelkeznek elegendő erőforrásokkal a veszélyeztetett fajok védelmére. Mivel a biodiverzitás az emberiség közös kincse, ezért védelme is közös erőfeszítést igényel, mely a szegény országoknak ehhez a célhoz nyújtandó komoly gazdasági támogatást tesz indokolttá.5

1	Tongjin Yang (2006): Towards an egalitarian global environmental ethics. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 32)
2	Peter S. Wenz – Jessica Pierce (2004): Environmental Health. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 778)
3	Peter S. Wenz – Jessica Pierce (2004): Environmental Health. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 779)
4	Kristin Shrader-Frechette (2004): Hazardous Wastes and Toxic Substances. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 1046)
5	Tongjin Yang (2006): Towards an egalitarian global environmental ethics. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 39)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero