A normatív etikai elméletek közötti viták megoldatlanságai vezettek azonban olyan módszerekhez, melyek középszintű – általánosan elfogadott – etikai alapelvekből indulnak ki a morális problémák megoldásakor (principlizmus), vagy a már etikailag megoldott esetekből próbálnak analógiás érveléssel a meg nem oldottak helyes megoldására következtetni (kazuisztika), vagy másfajta megközelítést alkalmaznak (pl. narratív etikai elméletek).

Azok, akik általános elvekből vagy komplex etikai elméletekből akarják meghatározni az etikailag helyes viselkedés elveit, a deduktív módszert használják: a biztosnak hitt általános elvekből következtetnek az egyes esetek helyes megoldására.

A másik lehetőség az induktív megközelítés: egyedi morális problémákat vizsgálunk, azokat megoldjuk, majd a megoldások közös vonásaiból próbálunk általános etikai elveket megfogalmazni. Mindkét megközelítés azonban egyoldalú. A deduktív megközelítés esetén a fő probléma az, hogy hogyan teszünk szert az általános elvekre? Csak valamilyen bizonytalan intuícióra lehet hivatkozni ilyenkor, mely mindig megkérdőjelezhető. Az induktív megközelítés problémája az, hogy egyedi esetek megoldása során – ha általános elvekből nem indulhatunk ki – akkor minek az alapján döntünk? Itt is csak valamilyen – tovább nem bizonyítható – intuícióra lehet hivatkozni. A mai megoldás tehát a fenti problémára az induktív és a deduktív megközelítés kombinálása, az ún. reflektív ekvilibrium segítségével. Ez azt jelenti, hogy konkrét problémák megoldása kapcsán oda-vissza mozgunk az általános elvek és a konkrét eset intuitív megoldásának módszere között. Megvizsgáljuk, hogy a konkrét esetben az általános elvek mit diktálnak, s hogyan egyeztethető ez össze az eset egyedisége miatt esetleg eltérő megoldást sugalló intuícióval. Az általános elvek módosíthatnak kezdeti intuíciónkon, ugyanakkor az intuíció is módosíthat az általános elvek megfogalmazásán. A reflektív ekvilibrium tehát az etikai gondolkodás fejlesztésének hasznos módszere, amikor is mind az egyedi esetek kapcsán fellépő intuíciónkat, mind általános elveinket kölcsönösen finomítjuk, korrigáljuk egymás segítségével. A reflektív ekvilibrium ezért olyan, mint amikor két kés pengéjét egymással élesítjük.