Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A fenntartható fejlődés mint középút

A fogalom a középutat jelenti két szélsőség között. Az egyik szélsőség a környezettel és a rendelkezésre álló erőforrásokkal rablógazdálkodást folytató megközelítés, mely a nyugati fejlődés uralkodó tendenciája volt az elmúlt kétezer évben, s melynek folytatása biztosan katasztrófához vezet. Ma már azt is tudjuk, hogy ez a megközelítés több kultúra fejlődésben való megrekedéséhez és pusztulásához is vezetett a történelem során.1

A másik szélsőség mindenféle fejlődésről való lemondás lenne, éppen a környezetvédelmi célok elérése érdekében. E jóslat szerint semmi kevesebb nem elegendő egy fenyegető globális katasztrófa elkerülése érdekében. Ez volt Meadows 1970-es években felállított világmodelljének egyik végkövetkeztetése is, a „nulla –növekedés” megkövetelése a környezeti katasztrófa elkerülése érdekében.2

E kettő közötti középút a fenntartható fejlődés fogalma, mely tehát a további fejlődést nélkülözhetetlennek tartja az emberi igények igazságosabb kielégíthetősége érdekében, ugyanakkor a fejlődést csak környezettudatos formában látja fenntarthatónak, mely szembenéz azzal a ténnyel, hogy az emberiség számára rendelkezésre álló erőforrások végesek. Egyszóval fenntartható fejlődés az, mely úgy elégíti ki a jelen generációk szükségleteit, hogy ezzel nem gátolja meg a jövő generációkat sem majdani szükségleteik kielégítésében.3 Ebben a formában az elv szerepelt az 1987-es ún. Brundtland Jelentésben4, s az ENSZ Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés című 1992-es Világkonferenciája által elfogadott akcióterv 21. pontjában is. A fogalom azonban már az 1980-as években a nemzetközi környezetvédelmi politika széles körben használt fogalma lett.5

1	Tóth I. János (2005): Fejezetek a környezetfilozófiából. Szeged: JATE Press. (p. 8.)
2	Kerényi Attila (2006): Általános környezetvédelem. (Globális gondok, lehetséges megoldások) Szeged: Mozaik Kiadó. (p. 275)
3	Johan Hattingh (2006): The State of the Art in Environmental Ethics as a Practical Enterprise: A View from the Johannesburg Documents. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006): Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 200)
4	WCED (World Commission on Environment and Development) (1987): Our Common Future. Oxford: Oxford University Press.
5	J. Ronald Engel (2004): Sustainable Development. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 2487)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero