Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A fenntartható fejlődés fogalmának kritikája

A fenntartható fejlődés fogalmát számos kritika érte. Kritizálni szokták antropocentrizmusát. A környezet védelmét nem a környezetért magáért, hanem az emberi érdekek jobb szolgálata – a további gazdasági növekedés biztosítása – miatt tekinti fontosnak. Így a környezetet továbbra is eszköznek tekinti, s ezáltal a hagyományos viszonyulást tartja fenn, mely az eddigi környezeti problémáknak is okozója volt.

Kritizálják dominánsan közgazdasági megközelítésmódja miatt is. A fenntartható fejlődés leginkább fenntartható gazdasági fejlődést, ez pedig leginkább fenntartható gazdasági növekedést jelent. Márpedig téves az a feltételezés, hogy az így felfogott növekedés-korlátozott erőforrásokat felételezve – a végtelenségig folytatódhat, vagyis a végtelenségig fenntartható lehet. Ehelyett – a kritikusok szerint – a fenntartható fejlődés inkább valódi fejlődést kellene jelentsen abban az értelemben, hogy az egy fizikailag nem növekvő gazdaság minőségi fejlődősét jelentené a környezettel való dinamikus egyensúlyt megvalósítva.1

Eszerint a folyamatos mennyiségi fejlődés (növekedés) szinte vallásos tisztelete helyett a valódi fejlődést kellene célként kitűzni, mely legalább annyira az emberi élet javainak minőségi fejlesztését, mint mennyiségi növelését tűzné ki célul. Így az igazság, a szépség, a szabadság, a szerénység, az egyszerűség, a barátság elérése az emberi élet igazi céljai. Az emberiség csak akkor fogja tudni tömegméretekben korlátozni szaporodását és fogyasztását, s csak akkor lesz képes igazi fenntartható életet élni, ha ezen minőségi javak elérése lesz a fejlődés célja, s nem pusztán a gazdasági növekedés, a fogyasztás mennyiségi növelése.2

1	J. Ronald Engel (2004): Sustainable Development. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 2490)
2	J. Ronald Engel (2004): Sustainable Development. In: Stephan G. Post (2004) (ed.): Encyclopedia of Bioethics. (Third edition) New York – London: Thomson – Gale (p. 2490)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero