Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A principlizmus

Mint láttuk, ma nincs mindenki által elfogadott normatív etikai elmélet. Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy a normatív etikai elméletek közötti jelentős különbségek inkább csak elméletileg érdekesek, mert a gyakorlatban a különböző elméletek sokszor nagyon hasonló következtetésekhez vezetnek. Gyakori megfigyelés etikai bizottságokban, hogy noha az emberek véleményeiket különbözőképpen indokolják, sokszor ugyanazokra a következtetésekre jutnak. Így sokkal könnyebb megegyezni egy konkrét tett erkölcsi megítélésében (pl. abban, hogy az erkölcsileg elítélendő), mint a megítélés indoklásában (vagyis, hogy miért ítélendő el?).

Ezért népszerű az a megközelítés, mely olyan etikai alapelvekből indul ki, melyekben széles körű egyetértés van, s ezeket felhasználva igyekszik konkrét erkölcsi problémákat megoldani. Az alapelvek indoklása azonban sokféle lehet, s általában egyaránt lehetséges deontológiai és utilitarista talajon.

Az alapelvekből kiinduló (principlista) megközelítés négy alapelvet fogad el:

A személy autonómiája tiszteletének az elve
A „Ne árts” elve
A jótékonyság elve
Az igazságosság elve

Ezen alapelvek – Ross felfogásának megfelelően – prima facie (feltételes) elvek: mindig mindegyiket figyelembe kell venni erkölcsi problémák megoldása során, de az aktuális kötelességet eme feltételes kötelességek „eredője” fogja meghatározni.

Látható, hogy az alapelvek tükrözik az egyes etikai elméletek által kihangsúlyozott szempontokat is. A „Ne árts” elve és a jótékonyság elve utilitarista alapelvek, míg az autonómia tiszteletének az elve és az igazságosság elve inkább deontológiai elveknek tekinthetők.1

1	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 47)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero