Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A fenntartható fejlődés dimenziói

A fenntartható fejlődés egyszerre jelenti a fejlődés gazdasági, társadalmi és ökológiai dimenziókban megvalósuló fenntarthatóságát. Ezt a három dimenziót szokták népszerűen „Az emberek, a bolygó és a profit!” hármasságával kifejezni.1 Mindez számos ország számára tényleges gazdasági növekedést kell jelentsen, hiszen számukra a fejlődés a szegénység, az éhezés vagy az alultápláltság megszüntetését, az endémiás fertőző betegségek felszámolását jelenti.2 Ennek azonban olyan növekedésnek kell lennie, mely nem jár környezetpusztítással.

A fenntartható fejlődés azonban nem jelentheti minden ország számára az életszínvonal folyamatos növekedését, vagyis azt, hogy minden egyes generáció nagyobb jólétben él, mint az előző, mert ez – a népesség számának állandóságát is feltételezve – az erőforrások kimerülését feltételezi, vagyis a végtelenségig fenntarthatatlan. A fenntartható fejlődés tehát nem fenntartható növekedést jelent, mert a végtelenségig fenntartható növekedés önellentmondás.3 Ezért a fenntartható fejlődés nem folyamatos gazdasági növekedést jelent, hanem inkább az emberi igények egy bizonyos – magas – szinten történő kielégítését, mely alapja egy fenntartható életstílusnak, a fejlődés pedig azt jelenti, hogy minél több ember, közösség és nemzet érhesse el a szükségletek kielégítésének ezt a szintjét.4

A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a következő generációk számára éppen annyi erőforrás, nyersanyag áll rendelkezésre, mint amennyivel a jelen generáció születésekor rendelkezett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megújuló erőforrásokat, nem szabad gyorsabban fogyasztani, mint amilyen sebességgel azok pótlódnak, a nem-megújuló erőforrások (pl. kőolaj, kőszén, ásványok stb.) pedig csak olyan mértékben használhatók el, amilyen mértékben azok helyettesítése más erőforrásokkal megvalósítható, s az így keletkező hulladék nem nagyobb, mint amennyi lebontása a természet vagy az ember által biztosítható.5

1	Dirk Willem Postma (2006): Why Care for Nature? In Search of an Ethical Framework for Environmental Responsibility and Education. Dordrecht: Springer (p. 11)
2	Robin Attfield (2006): Environmental Ethics and Global Sustainability. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 74)
3	Emmanuel Agius (2006): Environmental Ethics: Towards an Intergenerational Perspective. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 98)
4	Robin Attfield (2006): Environmental Ethics and Global Sustainability. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 79)
5	Emmanuel Agius (2006): Environmental Ethics: Towards an Intergenerational Perspective. In: Henk A. M. J. ten Have (ed.) (2006) : Environmental Ethics and International Policy. Paris: UNESCO Publishing. (p. 97)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero