Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az etikai mátrix használata

A 2001/18/EC EU Direktíva szerint bármely biotechnológiai termék kereskedelmi forgalmazása előtt el kell végezni annak értékelését és a forgalmazás megfelelő hatóságok általi engedélyezését. Ez szükségessé teszi a termék etikai értékelését is, ezért fontos olyan etikai eszközrendszer kidolgozása, mely ezt az értékelést megkönnyíti. Ben Mepham az 199O-es években dolgozta ki az etikai mátrix módszerét, mely az egyéni vagy csoportban (pl. bizottságban) történő etikai értékelést jelentősen megkönnyíti.1

Az etikai mátrix alapvetően a principlizmusnál megismert etikai alapelvekből indul ki, azokat némiképp módosítva. Azt is vizsgálja azonban, hogy egy döntés kiket érint, illetve milyen érdekeket befolyásol. Nemcsak emberek, illetve emberi érdekcsoportok (pl. fogyasztók, betegek, mezőgazdasági termelők) lehetnek érintve egy döntés által, hanem az élővilág és a tágabb természeti környezet is.

Az etikai mátrix három etikai alapelvből indul ki. Ezek:2

A jóllét tiszteletének az elve
Az autonómia (méltóság) tiszteletének az elve
Az igazságosság tiszteletének az elve

Látható, hogy ezek a principlizmus által kifejlesztett alapelvek, csak az ott felsorolt „Ne árts!” elve, illetve a „Jótékonyság elve” itt egyetlen alapelvbe, a jóllét tiszteletének az elvébe van összefoglalva.

Az autonómia tisztelete elvét alapvetően emberekre lehet alkalmazni. Állatoknál, növényeknél, illetve az ökoszisztéma egésze esetén inkább az élőlény önértékét (méltóságát), illetve a bioszféra integritásának megőrzését kell alapelvnek tekinteni, s az autonómia elvét ebben az értelmezésben kell használni.3

A módszert azért nevezi Mepham etikai mátrixnak, mert az alapelveket és a vizsgált döntés által érintett entitásokat egy táblázatba lehet foglalni, s így a táblázat cellái kirajzolják azokat a szempontokat, melyeket az etikai elemzés során meg kell vizsgálnunk. Ez nagymértékben megkönnyíti a probléma etikai vizsgálatát, s lehetővé teszi, hogy akár bizottságok, csoportok, döntéshozó testületek is strukturált formában végezhessenek etikai elemzést, valóban közösen gondolkodhassanak etikai kérdésekről.

Mepham a tehenek tejhozamát növelő, subcután adott hormon, a bovine somatotrophin (bST) példáján mutatja be az etikai mátrix működését.

A bST-t a rekombináns DNS (rDNS) technikával állítják elő az Eschericia coli baktérium segítségével. Az így termelt tej volt az első genetikailag módosított (GM) termék, melyet az USA mezőgazdaságában előállítottak. A bST injekciókat kéthetente kell adni az állatoknak, mely tejhozamukat 12–15%-kal növeli meg.

A tehenek tejhozamának bST-injekcióval való megnövelése megengedhetőségének elemzése a következőképpen történik az etikai mátrix segítségével:4

Az érintettek	Az elv tisztelete
Az érintettek	A jóllét elve	Az autonómia elve	Az igazságosság elve
A tejtermelők	Megfelelő jövedelem és munkakörülmények	A termelők választási szabadsága	A kereskedelem törvényeinek és gyakorlatának igazságossága
A fogyasztók	Élelmiszerbiztonság és elfogadhatóság. Életminőség	A tájékozott választás demokratikus lehetősége (pl. az élelemé)	Megfelelő árú élelem elérhetősége
A tehenek	Az állatok jólléte	Mozgási és viselkedési szabadság	Az intrinsic érték elismerése (az állatot ne csak tejtermelő „gépként” használják)
Az élővilág	A természetes környezet megőrzése	Biodiverzitás	Fenntarthatóság

A táblázat egyes cellái konkretizálják, hogy az egyes etikai alapelvek az egyes érintettek esetén milyen szempontokat vetnek fel. Ezeket a bST használatának bevezetése előtt csak megközelítőleg lehetett előre látni, miután azonban az USA-ban 1994-ben a bST használatát engedélyezték, így ma már megfelelő tapasztalatokra támaszkova lehet konkretizálni a cellák tartalmát, s eldönteni, hogy az engedélyezés helyes volt-e? Érdekes módon az EU-ban – az USA-val ellentétben – a bST használatára kezdetben moratóriumot hirdettek, melyet azután 1999-ben határozatlan időre meghosszabbítottak. A moratórium oka főleg a bST-vel kezelt tehenek jóllétének a csökkenése volt.5 Az 1999-es Amszterdami Szerződés ugyanis megköveteli, hogy az állatok érzékenységi szintje, illetve jólléte elismert szempont legyen az EU országok törvényhozási gyakorlatában. Az a hagyományos elv, miszerint az állatokat az ember szabadon felhasználhatja eszközként saját céljai elérése érdekében, ma már mind etikailag mind jogilag egyre inkább túlhaladottnak számít.6

A táblázat értelmezése 7

A tejtermelők:

Jóllét: Néhány bST-t használó tejtermelő haszna nőtt, másoknak azonban veszteségük keletkezett

Autonómia: A termelők növelhetik produktivitásukat, de sokan úgy érzik, hogy gazdaságilag rá vannak kényszerítve (a verseny miatt) a bST használatára. Ez a technológiai kényszer jól ismert jelensége.

Igazságosság: A tejtermelők szabadon használhatják a bST-t a termelés növelésére. Azok, aki nem használják, jelölhetik ezt az általuk termelt tej címkéjén, de a saját költségükre.

A fogyasztók:

Jóllét: Egy EU jelentés szerint az így termelt tejben az inzulin-szerű növekedési faktor-I. (IGF-I) koncentrációja megnő, mely a sejtosztódást befolyásolja. Noha a bél nyálkahártyáját elérve egyes tudósok szerint az IGF-I biológiailag már inaktív, ha ez nem igaz, akkor az ilyen tej fogyasztása káros lehet.8 Egy FAO/WHO szakértői bizottság tagadta eme károsodás lehetőségét.

Autonómia: Az USA-ban a tejen általában nincs címke, így a fogyasztónak nincs lehetősége megválasztani, hogy milyen módon előállított tejet vásárol.

Igazságosság: Nincs bizonyíték arra, hogy a bST alkalmazása a tej árát befolyásolta volna.

A tehenek

Jóllét: A tehenek – megnövekedett metabolizmusuk miatt – hajlamosabbak lesznek bizonyos betegségekre, így az állatok jólléte csökken. Noha ezen betegségek jól kezelhetők, az állatok jóllétének a csökkenése volt a bST használatával kapcsolatos EU moratórium oka.

Autonómia: a tehenek természetes viselkedését (legelés, párzás) akadályozzák a gyakrabban kifejlődő betegségek, s a koncentrált takarmányadás miatti csökkenő legelési lehetőség.

Igazságosság: Mivel a tehenek igénybevétele nagyobb, így ezzel a teheneket fokozottabban tekintik a tejtermelés egyszerű eszközének. Ezáltal a tehenek önértékének az elismerése kárt szenved.

Az élővilág

Feltételezett pozitív hatás: A bST használata által megnőtt tejtermelés a tartott tehenek számának csökkentését teszi lehetővé. Ez elvben csökkenti a környezet terhelését. Ugyanis a kérődzők által „termelt” metángáz csökkenése kevesebb üvegházgáz kibocsátását jelenti a környezetbe.

Felételezett negatív hatás: mivel a bST-t nem használó tejtermelők tönkremennek, így kisebb számú, de nagyobb, koncentráltabb termelőüzemek jönnek létre, melyek a környezetszennyezés koncentrálódását is jelentik.

Az etikai mátrix tehát – a vizsgálandó szempontok strukturált áttekintésével – megkönnyíti az etikai elemzést és az etikai értékelést. A megvizsgálandó döntés egyfajta etikai térképének tekinthető, mely segít megismerni az összes etikailag releváns szempontot, melyek figyelembevételére az etikailag meglapozott döntéshez szükség van. Ha csoportok, bizottságok használják, segít azonosítani azokat a területeket, ahol egyetértés van, s azokat is, melyek etikai szempontból vitás pontnak számítanak.9 Az etikai mátrix nagyon jól használható a laikusok bevonásával zajló, a demokratikus mechanizmusokat kiegészítő fórumokon is.

Ugyanakkor látni kell, hogy az etikai mátrix csak egy döntést segítő eszköz, mely pusztán felhívja a figyelmet az etikailag fontos szempontokra, s lehetővé teszi azok strukturált formában való áttekintését. Semmiképpen sem tekinthető azonban egy olyan döntéshozatali algoritmusnak, mely a betáplált adatokból mintegy automatikusan „kiadja” a helyes döntést. Ez nem is lehetséges, hiszen az egyes etikai szempontok eltérő súlyozásával más-más döntésre lehet jutni. Ez történt – mint láttuk – a bST esetén is, melynek kereskedelmi használatát az USA-ban engedélyezték, míg ugyanezen adatok alapján az EU-ban nem. Az eltérő döntést az magyarázza, hogy az USA-ban azt tekintették meghatározóbb szempontnak, hogy a bST használatának engedélyezése gazdaságilag előnyös a bST gyártóinak, az azt használó tejtermelőknek, – s a tejárak esése esetén – a fogyasztóknak is. A nagyobb tejtermelés miatti kisebb számú tehén, s ezáltal a környezet kisebb metánterhelése is előnyösnek tűnt környezetvédelmi szempontból. Az ilyen tej egészségkárosító hatását nem látták bizonyítottnak, s az állatok nagyobb megbetegedési gyakoriságát e megbetegedések kezelhetőségével kiegyensúlyozhatónak tekintették.

Ezzel szemben a bST használatát elutasító EU a döntés során meghatározóbb szempontnak tekintette a bST-vel kezelt állatok fokozott szenvedését a gyakoribb betegségek miatt, s az így előállított tej potenciális emberi egészségkárosító hatása is nagyobb súllyal esett a latba az EU döntés során.1046

1	Ellen-Marie Forsberg (2005): The Ethical Matrix. A Tool for Ethical Assessments of Biotechnology. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 263.)
2	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 51)
3	Ellen-Marie Forsberg (2005): The Ethical Matrix. A Tool for Ethical Assessments of Biotechnology. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 265.)
4	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 54)
5	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 60)
6	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 57)
7	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 60., Box 3.3)
8	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 52)
9	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 58)
10	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 59)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero