Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az Európa Tanács jogalkotása

Az Európa Tanács regionális (európai) nemzetközi szervezet, székhelye Strasbourg, jelenleg 47 tagja van. Az Európa Tanács a legrégebbi, az európai integrációt zászlajára tűző szervezet, 1949-ben alapították. Céljai között elsősorban az emberi jogok védelme, a demokratikus fejlődés, a jog uralmának elősegítése, valamint a kulturális együttműködés áll. Az Európa Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és (szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával) nem az Európai Unió intézménye. Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak.

Az Európa Tanács égisze alatt számos nemzetközi egyezmény született, ezek között találunk olyat is, amely a humán biotechnológia területén meghatározó jelentőségű (ld. fentebb az Oviedói Egyezményről írtakat). Emellett azonban fontosak az Európa Tanács szervei által kibocsátott ajánlások, állásfoglalások, hiszen alapelveket fektetnek le, tartalmukkal orientálják az országok jogalkotását akkor is, ha az abban foglaltak átvétele nem kötelező.

A Miniszterek Tanácsa a tagállamok külügyminisztereiből áll, és kötelező, valamint nem kötelező dokumentumokat hoz. Közvetlenül a Miniszterek Tanácsa alá rendelve működik a Bioetikai Bizottság (Committee on Bioethics, DH-BIO), amely 1985 óta (1985 és 1992 között CAHBI, majd 2012-ig CDBI néven) az Európa Tanács kormányközi tevékenységéért felelős a bioetika területén. A DH-BIO munkájának az eredménye a Miniszterek Tanácsa által elfogadott számos ajánlás, és az Oviedói Egyezmény (valamint a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyvek is), amely az egyetlen ilyen témával foglalkozó nemzetközi szerződés.

A Miniszterek Tanácsa által elfogadott legfontosabb biotechnológiai tárgyú ajánlások:

Recommendation Rec(2006)4 of the Committee of Ministers to member states on research on biological materials of human origin
Recommendation Rec(2004)8 of the Committee of Ministers to member states on autologous cord blood banks
Recommendation Rec(2004)7 of the Committee of Ministers to member states on organ trafficking
Recommendation Rec(2003)12 of the Committee of Ministers to member states on organ donor registers
Recommendation Rec(2003)10 of the Committee of Ministers to member states on xenotransplantation
Recommendation Rec(2001)5 of the Committee of Ministers to member States on the management of organ transplant waiting lists and waiting times
Recommendation R (97) 15 of the Committee of Ministers to member States on xenotransplantation
Recommendation R (94) 1 of the Committee of Ministers to member States on human tissue banks
Recommendation R (93) 4
of the Committee of Ministers to member States concerning clinical trials involving the use of components and fractionated products derived from human blood or plasma
Recommendation R (92) 3
of the Committee of Ministers to member States on genetic testing and screening for health care purposes
Recommendation R (90) 13 of the Committee of Ministers to member States on prenatal genetic screening, prenatal genetic diagnosis and associated genetic counselling
Recommendation R (90) 3 of the Committee of Ministers to member States concerning medical research on human beings
Recommendation R (84) 16
of the Committee of Ministers to member States concerning notification of work involving recombinant deoxyribonucleic acid (DNA)
Recommendation R (79) 5 of the Committee of Ministers to member States concerning international exchange and transportation of human substances
Resolution (78) 29 on harmonisation of legislation of member States relating to removal, grafting and transplantation of human substances

Ezek az ajánlások nem jogi dokumentumok abban az értelemben, hogy nem a jogforrások egzaktságával készültek, sokkal általánosabb megfogalmazást használnak, mint a jogforrások, nem a konkrét életviszonyok szabályozására törekednek, hanem csak az alapelvek, a szabályozás lehetséges irányát rögzítik. Ezzel azonban a tagállamoknak segítséget nyújtanak a nemzeti szabályozás kialakításához, és a nemzeti szabályozások egységes alapelvek szerinti megalkotásához, így – legalább az alapelvek szintjén – a jogharmonizációhoz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero