Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az UNESCO tevékenysége a biotechnológia területén

Az UNESCO a 90-es évek elejétől fogva a modern biotechnológiai eljárásokhoz kapcsolódó etikai kérdések vizsgálatát kiemelt célként, prioritásként kezeli. 1993-ban a tagállamok létrehozták a Nemzetközi Bioetikai Bizottságot [International Bioethics Committee (IBC)]. Ez a bizottság – amely 36 tagból áll, összetétele multidisziplináris – összetett bioetikai kérdéseket érintő ajánlásokat dolgoz ki. Ennek eredményeként született az UNESCO-nak kettő, a genetikai vizsgálatokkal, kutatásokkal, adatvédelemmel kapcsolatos jelentős dokumentuma.

Az egyik a Universal Declaration on the Human Genome and Human Rights (az emberi genom és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata), amelyet 1997-ben az UNESCO 29. általános konferenciáján fogadtak el.1 Ez a dokumentum olyan fontos alapelveket rögzít a genetikai kutatásokkal, vizsgálatokkal kapcsolatban, mint az emberi méltóság védelme, az érintett személy önrendelkezési joga, a genetikai mintáit illetően, a haszonszerzés tilalma, a megfelelő tájékoztatás követelménye. Ez a dokumentum is megtiltja az ember reprodukciós célú klónozását.

A másik, témával foglalkozó jelentős dokumentum az International Declaration on Human Genetic Data, amelyet 2003-ban fogadtak el az UNESCO 32. általános konferenciáján. Az UNESCO felismerte, hogy a genetikai kutatások jelentős távlatokat nyitottak az orvostudomány fejlődésében, mind a terápia, mind a diagnosztika területén, számos genetikai adatbank kezdte meg működését, amelyek több millió mintát tárolnak. Amellett, hogy ezek üdvözlendő eredmények, sokakban felmerül a félelem, hogy a genetikai adataikat olyan módon használják fel, amelyek nem felelnek meg az emberi jogok korszerű elveinek, nem biztosítanak megfelelő védelmet az adatok számára. Az UNESCO Deklarációjának célja az, hogy olyan irányelveket állapítson meg a genetikai adatok védelmével kapcsolatban, amelyek a nemzetközi közösség tagjai számára is iránymutatásul szolgálhatnak.2

2005-ben az UNESCO elfogadta a Bioetika és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (Universal Declaration on Bioethics and Human Rights)3, az emberi méltósághoz, a magánszférához, az önrendelkezéshez való jogot deklarálja speciálisan az egészségügyi ellátás vonatkozásában.

Az UNESCO 1998-ban léterhozta a Tudományos Technológia Etikájának Nemzetközi Bizottságát (World Commission on the Ethics of Scientific Knowledge and Technology, (COMEST). Ez a tanácsadó testület tudományetikai és környezetetikai kérdésekkel foglalkozik. A COMEST munkájának eredménye az Ethics and Politics of Nanotechnology című, 2006-ban közzétett munka,4 amely a nanotechnológiával kapcsolatos etikai kérdéseket elemzi.

1	Angol nyelven elérhető: http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=13177&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html
2	Andorno, R.: Seeking Common Grounds on Genetic Issues. The UNESCO Declaration on the Human Genome. 105-124. in: Sándor, J. (ed.): Society and Genetic Information. CPS Books, CEU Press. Budapest-New York. 2003.
3	Angol nyelven: http://portal.unesco.org/shs/en/ev.php-URL_ID=1883&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html
4	http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001459/145951e.pdf

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero