Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Az OECD

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul: Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 1961-ben alakult, székhelye Párizsban van, Magyarország 1996 óta a tagja. Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. Jogelődje 1948-ban alakult meg egy meghatározott feladat, a Marshall-terv kivitelezésére OEEC, Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet névvel. A Marshall-terv célja az volt, hogy talpra állítsa a második világháború után az európai országok gazdaságát. Azzal azonban, hogy a Marshall terv betöltötte a feladatát, a szervezetrendszer nem szűnt meg, hanem megújult, így került sor az OECD megalakítására. A tizennyolc alapító országhoz később csatlakozott az USA, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Japán is, ma 34 tagállama van. Bár a szervezete céljai ma is elsőrendűen gazdasági jellegűek (segítse az egészséges gazdasági növekedés elérését, a pénzügyi stabilitás megőrzését, a magas foglalkoztatottság és a magas életszínvonal megteremtését és fenntartását, a világkereskedelem kiterjesztését sokoldalú együttműködési formák segítségével), a célkitűzések ma már egyre inkább kiterjednek a társadalmi élet egyéb területeire is. A Marshall-segély felhasználásának idején az OECD elődszervezete jelentős pénzügyi források felett rendelkezett. Ma már azonban – szemben az Európai Unióval vagy a Világbankkal – az OECD olyan szervezet, mely nem anyagi ösztönzőkkel, segélyekkel, támogatásokkal próbálja meg befolyásolni a globális, regionális vagy nemzeti szintű eseményeket, hanem a szakértelmével, és a kormányközi, illetve a szektor vagy tárcaközi együttműködés lehetőségeinek a kihasználásával, a benne felhalmozott és ma is termelődő tudás révén vált különösen nagy befolyással rendelkezővé.
 

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave