Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A termésveszteség csökkentése az ellenálló képesség növelésével

A haszonnövények termésvesztesége genetikai módosítás révén kétféleképpen is csökkenthető: herbicid-rezisztencia kialakításával, valamint a különböző környezeti tényezőkkel szembeni ellenállóképesség növelésével.

Herbicidekkel szembeni rezisztencia kialakítása. A gyomok jelentős termésveszteséget okoznak azzal, hogy versengenek a termesztett növényekkel a különböző forrásokért (a vízért, a fényért, a tápanyagokért). Ezen kívül a gyomok kártevőket és kórokozókat is hordozhatnak, melyek a haszonnövényeket is károsíthatják. Gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával ezeket a problémákat ugyan lehet kezelni, de maguk a herbicidek is hozzájárulhatnak a terméshozam csökkentéséhez, mivel az alkalmazott szerek (különösen a szélesspektrumú gyomirtó szerek) nem csak a gyomokra hatnak, hanem a haszonnövényekre is, ha azok nem rezisztensek az adott szerrel szemben. A herbicidek használata tehát hatékonyabbá tehető olyan transzgénikus haszonnövények létrehozásával, melyek rezisztensek a termesztésük során alkalmazott gyomirtóval szemben.
Biotikus stresszel szembeni rezisztencia kialakítása. A stressz alatt olyan külső tényezőt értenek, mely kedvezőtlen hatást gyakorol a növényre (annak élettani folyamataira, növekedésére és fejlődésére, esetleg túlélésére is). A környezet számos tényezője hathat kedvezőtlenül a növényre. Ezeket a tényezőket alapvetően két csoportba oszthatjuk: biotikus és abiotikus stresszfaktorokra. A legfontosabb stresszt okozó biotikus tényezők a különböző növényi kártevők és kórokozók, ezért érthető, hogy már nem sokkal az első sikeres növényi transzformációs kísérleteket követően elkezdtek létrehozni olyan GM növényeket, melyek rezisztensek vírusok, baktériumok és gombák okozta betegségekkel, valamint a rovarkártevők tevékenysége következtében létrejövő károkkal szemben. A különböző genetikai módosítások általában kétféle cél egyikének megvalósítására törekszenek: vagy egy széles spektrumú, általánosabb ellenálló képesség létrehozására, melynek eredményeképpen a növény több fajta kórokozóval szemben is rezisztens lesz, vagy egy adott kórokozóval szembeni rezisztencia kialakítására.
Abiotikus stresszel szembeni rezisztencia kialakítása. A legfontosabb stresszt okozó abiotikus tényezők közé tartozik a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet, a szárazság és a magas sótartalom a talajban. Bár a biotikus stresszfaktorok is jelentős – igaz az egymást követő években hozzávetőlegesen azonos mértékű – termésveszteséget okoznak, az abiotikus stressztényezők még nagyobb terméscsökkenést eredményezhetnek, és ez a terméscsökkenés ráadásul évről évre igencsak változó mértékű lehet. Hosszabb távon pedig a globális éghajlatváltozás még növelheti is az abiotikus stresszfaktorok hatását. Ezen kívül az élelmiszertermelésnövelésének az egyik módja az lehetne, ha új területeket vonnának be a termesztésbe. A mezőgazdaság szempontjából ezek az új termőterületek viszont gyakran kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkeznek, ahol a legfontosabb haszonnövényeinket csak akkor lehetne eredményesen termeszteni, ha képesek lennének ellenállni bizonyos abiotikus stressztényezőknek. Mindezen okok indokolják azokat a genetikai kutatásokat, melyek célja a termesztett növények abiotikus stressztűrésének javítása.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero