Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Orvosi alkalmazások

A genetikailag módosított állatoknak az orvosbiológia területén is számos alkalmazási lehetősége van.

Betegségmodellek létrehozása. Az állatok genetikai módosításának egyik leggyakoribb és leg fontosabb célja különböző betegségek állatmodelljeinek létrehozása. Ezeknek a modelleknek a segítségével mind a betegség patomechanizmusa, mind a potenciális terápiás beavatkozások vizsgálhatók. Ilyen állatmodelleket nem csak öröklődő betegségek esetén lehet létrehozni, hanem például fertőző betegségek vagy daganatok tanulmányozása céljából is.

Gyógyászati anyagok termeltetése. Mint korábban láttuk, gyógyászati anyagok termeltetése céljából létre lehet hozni GM növényeket. De transzgénikus állatok segítségével is lehet ilyen anyagokat termeltetni. Sőt, az állatok erre a célra sok esetben (például számos emberi fehérje termeltetése esetén) jobbak, mert az állatok – a növényekkel ellentétben – inkább képesek elvégezni azokat a módosításokat a fehérjék szintézise során, melyek bizonyos emberi fehérjék teljes aktivitásához és stabilitásához szükségesek. Jelenleg többféle fehérjével folynak kutatások (például enzimekkel és véralvadási faktorokkal). Ezeket a fehérjéket a tejben termeltetik, mert a tej kiválasztódik és az összetétele egyszerű, ezért könnyebb belőle fehérjéket tisztítani. Ráadásul nagy mennyiségben termelődik, ami a termeltetett fehérje mennyisége miatt előnyös. Ezen a területen intenzív kutatások folynak, mert ez egy gazdasági szempontból ígéretesnek tűnő megközelítés mind a gyógyszer-, mind a biotechnológiai cégek számára.

A tej kémiai összetételének megváltoztatása. A tej kémiai összetételének megváltoztatásával is kísérleteznek, mert ezáltal bizonyos egészségügyi problémák megelőzhetők lennének. Például azok, akik laktóz-intoleranciában szenvednek, nem fogyaszthatnak tejet, mert nem tudják megfelelően feldolgozni a tejcukrot. Ha mégis tejet isznak, az bélrendszeri problémákat okoz náluk. Transzgénikus egerekkel végzett kutatások során kimutatták, hogy ha genetikai módszerrel eltávolítják a genomból azt a gént, mely a tejcukor szintézisében szerepet játszó a-laktalbumint kódolja, és ezért a tejben ez a fehérje már nem lesz jelen, a tej cukortartalma lecsökken. Természetesen ennek a megoldásnak akkor lenne gyakorlati jelentősége, ha ugyanezt szarvasmarha esetén is sikerülne megvalósítani, mert akkor rendelkezésre állna egy olyan tej, amit a laktóz-intoleranciában szenvedők is nyugodtan fogyaszthatnának.

Xenotranszplantáció. Az állati szervek emberbe történő beültetése (a xenotranszplantáció) lehet az egyik megoldás a szervátültetési programokat hátráltató szervhiány enyhítésére. Itt a legnagyobb problémát az emberi szervezetbe beültetett állati szervek gyors kilökődése jelenti. A genetikai módosítások célja ennek a kilökődési folyamatnak a megakadályozása. Ezt vagy úgy próbálják meg elérni, hogy működésképtelenné teszik azt a gént, mely a kilökődési folyamatot kiváltó antigént kódolja, vagy úgy, hogy olyan géneket építenek be az állat genomjába, melyek termékei – az emberi immunrendszer működésének gátlása révén – védelmet biztosítanak az átültetett szerv számára. Ez a két megoldás természetesen kombinálható is.

Az alapkutatások során főleg genetikailag módosított rágcsálókkal (egerekkel és patkányokkal) dolgoznak. Az ilyen modellek segítségével tanulmányozható a kilökődés folyamata, valamint az is, hogy hogyan lehet genetikai módosításokkal megakadályozni ezt a folyamatot. Az így szerzett ismeretek birtokában aztán létrehozhatók olyan transzgénikus sertések, melyek szervei már emberbe is átültethetők.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero