A mezőgazdasági és egészségügyi alkalmazásokon túl, további célok megvalósítása érdekében is hoznak létre genetikailag módosított állatokat.

 

Ipari szempontból hasznos anyagok termeltetése. A GM növényekhez hasonlóan transzgénikus állatokkal szintén lehet olyan fehérjéket termeltetni, melyeket nem a gyógyászat területén használnak fel. Erre példa a pókselyem termeltetése egér tejében.

 

Környezeti hatások csökkentése. A GM állatok létrehozása környezetvédelmi célokat is szolgál hat. Jó példát szolgáltat erre az ún. „ökosertés”. A sertések tartása ugyanis jelentősen megterheli a környezetet. Ennek az az oka, hogy a sertések nem képesek megemészteni a növényi táplálékukban jelen levő egyik foszfortartalmú szerves vegyületet, a fitátot, aminek következtében ezek az anyagok az ürülékkel távoznak az állat szervezetéből. A környezetben levő baktériumok azonban képesek elbontani az ürülékben levő fitátot. Ez viszont környezetszennyezéshez vezet, mert a lebontás során felszabadul ezen anyagok foszfortartalma, szennyezve a talajt és a vizeket. Ennek a problémának a megoldására a sertések genomjába beépítettek egy bakteriális eredetű gént. Ez a gén egy olyan enzimet (fitázt) kódol, mely az állatok nyálmirigyében termelődik és képes lebontani a fitátot. Ennek a genetikai módosításnak az eredményeképpen ezeknek a transzgénikus sertéseknek a tartása már kevesebb terhet jelent a környezet számára. De ez a genetikai módosítás nem csupán környezetvédelmi szempontból hasznos. A fitáz enzim – a fitát lebontása révén – ugyanis nem csak a környezetre van jótékony hatással, hanem a jobb tápanyag-hasznosítás miatt az állatok növekedésére is.