Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Telosz – Bernard E. Rollin álláspontja1

A telosz fogalma. Egy állat telosza (természete, létének „célja”) olyan genetikailag megalapozott és a környezet révén kifejezésre jutó szükségleteket és érdekeket foglal magába, melyek együttesen meghatározzák az állat életformáját vagy életmódját, és amelyek kielégítése és figyelembevétele, vagy ki nem elégítése és figyelembe nem vétele lényeges az állat számára.
A telosz tehát megfelel az állat – pontosabban a faj – sajátos természetének. A telosz megvalósulása előnyös az állat szempontjából, mivel jóllétet vagy boldogságot eredményez. A telosz megvalósulásának megakadályozása viszont hátrányos az állat számára, mert szenvedést okoz.
A telosz tisztelete. A telosz tiszteletének elve szerint, ha egy állat rendelkezik telosszal, akkor a hozzá fűződő viszonyunkban kötelesek vagyunk nem megsérteni a teloszát, illetve megpróbálni alkalmazkodni a teloszához, mert a megsértés és az alkalmazkodás elmulasztása lényeges az állat szempontjából.
Ebből az elvből viszont nem következik, hogy nem változtathatjuk meg a teloszt. A telosz tiszteletének oka ugyanis az, hogy a teloszt alkotó szükségletek és érdekek fontosak az állat számára. Vagyis az elv lényegében azt mondja ki, hogy tisztelnünk kell a teloszt alkotó szükségleteket és érdekeket. A telosz megváltoztatásával természetesen megváltoznak a teloszt alkotó szükségletek és érdekek is, mert más dolgok lesznek lényegesek az állat számára, de a telosz tiszteletének elve ezzel nem sérül.
Az egyetlen módja annak, hogy a telosz tiszteletének elvéből levonhassuk azt a következtetést, hogy a telosz megváltoztatása helytelen az, ha elfogadjuk a következő feltételezést is: az állat telosza az elképzelhető legjobb az állat jólléte szempontjából. Ebben az esetben ugyanis a telosz bármilyen módosításának szükségszerűen állati szenvedés lesz a következménye, ez pedig nem elfogadható. Ez a feltevés azonban nem tűnik magalapozottnak.
A jóllét megőrzésének elve. Mint láttuk, a telosz tiszteletének elvéből nem következik, hogy nem változtathatjuk meg a teloszt. De egy másik elv – a jóllét megőrzésének elve – korlátozza a telosz megváltoztatásának módját: csak úgy változtathatjuk meg a teloszt, hogy a változtatás miatt az állat nem lesz rosszabb helyzetben annál, mint amilyenben a változtatás nélkül lett volna.
Telosz és genetikai módosítás. A telosz genetikai módosítás révén megváltoztatható, mivel a telosz tiszteletének elvéből nem következik, hogy nem változtathatjuk meg a teloszt. A jóllét megőrzésének elve azonban korlátozza a genetikai módosítás alkalmazását: megengedi például a betegségekkel szembeni ellanállóképesség megváltoztatását, viszont nem engedi meg emberi betegségek állatmodelljeinek létrehozását.
A telosz fogalmának kritikája.2 Bernard Rollin álláspontjával az a fő probléma, hogy nem teszi egyértelművé az érdekek és a telosz viszonyát, mert kétféleképpen is leírja a kettő kapcsolatát. Az egyik esetben úgy fogalmaz, hogy az állat érdekeit a telosza (természete) határozza meg, vagy úgy, hogy az állat érdekei annak teloszából (természetéből) következnek. A másik esetben viszont azt mondja, hogy az állat érdekei alkotják annak teloszát.
Az érdekek és a telosz kapcsolatának elméleti tisztázatlanságából egy olyan probléma következik, mely a gyakorlatot is érinti: mit lehet vagy kell akkor tenni, ha az állat jólléte sérül. Gondoljunk például a baromfitelepeken ketrecekben tartott csirkékre. Ezek az állatok szenvednek, mert bizonyos szükségleteiket nem tudják kielégíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a tartási körülmények miatt sérül a jóllétük. Ebben az esetben elvileg két dolgot lehetne tenni a jóllét javítása érdekében: meg lehetne változtatni magát az állatot vagy a környezetet. Tehát vagy úgy alakítjuk át a tartási körülményeket, hogy az állatok ne szenvedjenek, vagy az állat bizonyos szükségleteinek kiiktatásával úgy változtatjuk meg az állat teloszát, hogy az állatok változatlan tartási körülmények között se szenvedjenek. Az első lehetőség (a környezet megváltoztatása) a telosz és az érdekek viszonyának azon értelmezésével van összhangban, mely szerint az állat érdekei annak teloszából (természetéből) következnek. A második lehetőség (magának az állatnak a megváltoztatása) ezzel szemben a telosz és az érdekek viszonyának másik értelmezésével van összhangban, mely szerint az állat érdekei alkotják annak teloszát. Attól függően választhatjuk tehát az egyik vagy a másik lehetőséget, hogy az érdekek és a telosz kapcsolatának melyik értelmezését fogadjuk el.
 
1 Rollin, B. E. (1998): On telos and genetic engineering. In: Holland, A. and Johnson, A. (eds): Animal Bioetchnology and Ethics. London: Chapman & Hall, pp. 156-171
2 Heeger, R. and Brom F. W. A. (2001): Intrinsic value and direct duties – from animal ethics towards environmental ethics? Journal of Agricultural and Environmental Ethics 14/2: 241-252

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave