Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Genetikai integritás

Egy másik ellenvetés a genetikai módosításokkal szemben a genetikai integritás fogalmára, illetve a genetikai integritás tiszteletének az elvére épül. A genetikai integritás alatt általában a genom integritását értik, vagyis a genetikai integritás a genom épségét, sértetlenségét, érintetlenségét jelenti. Ennek alapján pedig a genetikai integritás tisztelete azt követeli meg, hogy a genom épségét, sértetlenségét vagy érintetlenségét meg kell őrizni. Az ellenvetés pedig úgy szól, hogy a genetikai módosítás – természetéből adódóan, tekintettel arra, hogy gén vagy gének bevitelével és beépítésével vagy eltávolításával jár – sérti az állat genetikai integritását, ezért nem fogadható el erkölcsi szempontból. De vajon mennyire használható a genetikai integritás fogalma a genetikai módosításokkal szemben?

Értelmezési probléma. A genetikai integritás fogalmával kapcsolatos egyik probléma az, hogy nem egyértelmű, mit jelent az az állítás, hogy a genetikai módosítás sérti a genetikai integritást, mivel többféle választ is adhatunk arra a kérdésre, hogy miért sérti a genetikai módosítás a genetikai integritást? Ezek az eltérő válaszok pedig azt eredményezik, hogy a genetikai módosítás különböző típusai eltérő megítélés alá eshetnek az eltérő értelmezési lehetőségek alapján.

A miért sérti a genetikai módosítás a genetikai integritást kérdésre például a következő válaszok adhatók:

mert egy másik, ugyanabba a fajba tartozó egyed génjét vagy génjeit építik be a genomba;
mert fajidegen gént vagy géneket építenek be a genomba;
mert a genomban található gének működését befolyásolja;
mert az örökítő anyag szándékos megváltoztatását jelenti.

Ha például az utolsó választ nézzük (a genetikai módosítás azért sérti a genetikai integritást, mert az az örökítő anyag szándékos megváltoztatásával jár), akkor nyilvánvalóan minden fajta genetikai módosítás sérti a genetikai integritást, hiszen minden esetben az a célunk, hogy valamilyen általunk kívánt módon megváltozzon az állat genetikai felépítése. Ha viszont a b) választ fogadjuk el (a genetikai módosítás azért sérti a genetikai integritást, mert fajidegen gént vagy géneket építenek be a genomba), akkor csak abban az esetben sérülne a genetikai integritás, ha más fajból származó gént építenének be egy adott fajba, akkor viszont nem, ha a genetikai módosításnak alávetett faj saját génjét használnák fel a genetikai módosítás során.

Ellenérvek a genetikai integritás fogalmával, illetve a genetikai integritás tiszteletének elvével szemben:

Nemcsak a genetikai módosítás sérti a genetikai integritást, hanem a hagyományos nemesítés is, mivel mindkettő megváltoztatja az állat génjeit. Vagyis ha elfogadjuk a genetikai integritás fogalmát, illetve a genetikai integritás tiszteletének elvét, akkor a nemesítés sem fogadható el erkölcsileg. Ezzel az ellenvetéssel szemben azonban felhozható, hogy a két folyamat nem azonos módon változtatja meg az állat genetikai anyagát, hiszen a nemesítés a meglevő gének alléljainak gyakoriságát változtatja meg az utódokban, míg a genetikai módosítás gén vagy gének bevitelét és beépítését vagy eltávolítását jelenti, és ez elegendő különbség lehet ahhoz, hogy a két eljárás eltérő erkölcsi megítélés alá essen.
A genetikai integritás tisztelete azt jelentené, hogy nem szabad megváltoztatnunk a jelenleg létező állatok genomját. De ez az állítás felvet egy kérdést: miért olyan különleges a jelenleg létező genom, hogy nem változtathatjuk meg? Hiszen evolúciós szemszögből nézve az a kijelentés, hogy a jelenleg létező állatok genomja különleges, önkényesnek tűnik. Erre az ellenérvre azt lehet válaszolni, hogy még akkor is, ha evolúciós szemszögből nézve a jelenleg létező állatok genomját különlegesnek tartani önkényes dolog, mindez nem jelenti azt, hogy erkölcsi szempontból is önkényes jelentőséget tulajdonítani a jelenleg létező állatok genomjának.
A genetikai integritás tisztelete nem engedné meg még a jó célért (pl. az egészségi állapot javítása érdekében) végzett genetikai módosításokat sem. A genetikai integritás elvének a tiszteletben tartása azonban azt követelné meg, hogy csak akkor fogadható el a genetikai módosítás, ha más lehetőség nincs a probléma megoldására. Például mondhatja valaki azt, hogy egy fertőző betegség leküzdésére először inkább az oltóanyagot választaná, és nem a genetikai módosítást. Vagy nézzünk egy másik példát. Ha a betegség, melyet orvosolni szeretnénk, a tartási körülmények miatt alakul ki, akkor két dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk a tartási körülményeket, vagy genetikailag megváltoztathatjuk az állatokat. Sokan ebben az esetben is elvetnék a genetikai módosítás alkalmazását, és a tartási körülmények megváltoztatását választanák. Vagyis ebben az esetben is van a genetikai módosításnak egy olyan alternatívája, melyet sokan előnyben részesítenének, mint a kisebbik rosszat. A genetikai integritás tiszteletének az elve annyit jelent, hogy a genetikai módosítást – még egyébként fontos cél érdekében is – csak utolsó lehetőségként fogadjunk el, akkor, ha más, alternatív lehetőség a probléma megoldására nem kínálkozik.
A genetikai integritás védelmezője nem tudja megmagyarázni, miért hasznos a genetikai integritás tisztelete az állat számára. Nincs ugyanis garancia arra, hogy az állat jelenlegi genetikai alkata előnyösebb az állat jólléte szempontjából, mint más lehetséges, az ember által létrehozható genetikai felépítések. Ennek az ellenérvnek a fő problémája az, hogy eleve azt feltételezi, hogy az állat jólléte fontosabb, mint a genetikai integritás védelme. Utóbbi tehát csak akkor lenne védendő, ha az az állat érdekében áll. Valójában azonban az ellenérv a gentikai integritásnak önértéket tulajdonít, melyet akár az egyedi állat érdekei ellenében is védelmezni kell.
A genetikai integritás fogalmát nem szabad összekeverni az állati természet fogalmával. Nem minden genetikai módosítás fogja befolyásolni az állat természetét. Az állati természetre ugyanis csak azok a beavatkozások vannak hatással, melyek megakadályozzák az állatot abban, hogy a természetes hajlamai szerint cselekedjen és kielégítse a természetes vágyait. Vagy azok, melyek megszüntetik vagy megváltoztatják az állat természetes vágyait vagy hajlamait. Csak azok a genetikai módosítások lesznek tehát erkölcsi szempontból lényegesek, melyek befolyásolják az állat természetét, illetve az állati természet megnyilvánulását. De mivel nem minden genetikai beavatkozásnak van ilyen következménye, ezért nem minden genetikai módosítás – vagyis a genetikai integritás nem minden egyes megsértése – bír erkölcsi jelentőséggel. Ráadásul azok a genetikai beavatkozások, melyek erkölcsi szempontból mégis számítanak, nem magának a genom épségének a megsértése miatt fontosak, hanem a következményeik miatt.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero