Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Genetikai módosítás és az állatok jólléte

A jóllét fogalma. Bár a jóllétnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, a legátfogóbb megközelítés szerint három elemet foglal magába:

az állat testi működéseit (egészségi állapot, táplálkozás, növekedés, reprodukció);
az állat érzéseit (félelem, fájdalom, szenvedés, öröm, unalom);
az állat természetes környezetét és viselkedését.1

Ez a megközelítés tehát egyrészt a testi működésekre koncentrál, vagyis az élettani folyamatok megfelelő működésére, a normális viselkedésre és a jó egészségi állapotra. Másrészt az állat érzelmi tapasztalatait hangsúlyozza, azt, hogy az állat ne szenvedjen hosszan tartó és intenzív fájdalomtól és félelemtől, vagy más negatív állapotoktól, illetve hogy kényelmet, megelégedettséget és örömöt érezzen. Harmadsorban pedig fontosnak tartja a tartási körülmények természetességét, és azt, hogy az állat – a rá jellemző természetes alkalmazkodások és képességek révén – a természete szerint élhessen. Egy mondatban összefoglalva, az állati jóllét tehát azt jelenti, hogy az állat szervezetének jól kell működnie, illetve az állatnak jól kell éreznie magát és természetes életet kell élnie.2

A jóllétnek hasonló összetettségét ragadja meg az állatok öt szabadsága is:3

Az állatoknak mentesnek kell lenniük:
- az éhségtől, a szomjúságtól és a rosszul tápláltságtól;
- a diszkomforttól;
- a fájdalomtól, a sérüléstől vagy a betegségtől;
- a félelemtől és a distressztől; és
az állatok számára lehetővé kell tenni, hogy
- kifejezésre juttathassák a természetes viselkedésüket.

Itt a diszkomfort azt jelenti, hogy az állat kényelmetlenül, rosszul érzi magát, a distressz pedig azt, hogy az állat képtelen alkalmazkodni egy megváltozott belső vagy környezeti ingerhez.

A fentiek alapján az állati jóllét akár úgy is felfogható, hogy maga az állat milyennek érzékeli az életminőségét. A jóllét – noha ellentmondásos fogalom – azonban van két olyan jellemzője, melyet általában mindenki elfogad, aki az állatok jóllétével foglalkozik, függetlenül attól, pontosan mit ért a fogalom alatt 4:

A jóllét az állat jellemzője, és nem pusztán az ember tulajdonítja az állatnak. A jóllét ugyanis az állat biológiai adottságaiból következik.
A jóllét nem minden vagy semmi jellegű, hanem olyan állapot, melynek fokozatai vannak, a nagyon rossztól a nagyon jóig változhat.

Az első jellemző (a jóllét az állat biológiai adottságaiból következik) értelmezető úgy is, hogy az állatok jólléte tisztán tudományos kérdés, mely empirikus úton vizsgálható. De ez az értelmezés csak részben igaz. A jóllét fogalma ugyanis nem csak tudományos, hanem egyben normatív fogalom is, mivel magában foglal egyfajta értékelést is: hogy valami jó vagy rossz egy állat számára.5 Ez másképpen megfogalmazva azt jelenti, hogy a jóllét megítélése olyan értékeken alapul, melyeket az állat élete, életminősége szempontjából lényegesnek tartunk.

A jóllét fogalmának ez az értelmezése lehetővé teszi, hogy egyrészt elismerjük az értékek szerepét az állatok jóllétének megítélésében, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos vizsgálatok – bár szükségesek és fontosak egy állat jóllétének megítélése szempontjából, hiszen a jóllét biológiai adottságok függvénye – önmagukban nem adnak választ az állatokkal való bánásmódot érintő erkölcsi kérdésekre.

A genetikai módosítás hatása az állatok jóllétére. Mind a genetikai módosítás folyamata, megvalósítása, mind annak célja befolyásolhatja az állatok jóllétét. A genetikai módosítás folyamata során a következő jólléti problémák merülhetnek fel:

a genetikai módosításhoz szükséges sejtek vagy embriók kinyerése, illetve a genetikai módosítást követően az embriók beültetése invazív beavatkozás, mely az állat számára kellemetlenségekkel, fájdalommal és szenvedéssel jár, ezért fontos, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozó módszert alkalmazzák, és azok, akik ezeket a beavatkozásokat végzik, kellőképpen jártasak legyenek a módszer végrehajtásában;
a genetikai módosítás során in vitro körülmények között kell tartani, illetve tenyészteni azokat a sejteket és embriókat, melyekkel a kutatók dolgoznak; ez azért jelent problémát, mert ismert, hogy az in vitro tenyésztési eljárások befolyásolják a gének működését; ha viszont a génműködés nem megfelelő, az jólléti problémákhoz vezethet (például a magzatok méhen belüli pusztulásához, halvaszületéshez, vagy beteg vagy rendellenes állatok születéséhez, de akár a születés után is jelentkezhetnek káros hatások); ezek az in vitro eljárások jelenleg nem kiküszöbölhetők, viszont az ismereteink, tapasztalataink alapján módosíthatók annak érdekében, hogy kevésbé befolyásolják a gének működését, és ezáltal kevesebb jólléti problémát okozzanak;
maga a beépített gén is okozhat jólléti problémákat, méghozzá háromféleképpen is: vagy jó helyen (szövetben, szervben) működik, csak túl erősen, vagy nem a megfelelő helyen (szövetben, szervben) működik, vagy zavarja a környezetében levő gének működését;
amikor olyan módszerrel dolgoznak, melynek során a transzgén véletlenszerűen épül be a genomba, előfordulhat, hogy a transzgén az állat egyik génjét találja el, és beépülésével mutációt (inszerciós mutagenezis), így következményesen az állatnak jólléti problémákat okoz.

A genetikai módosítás nem szándékos hatásai az állatok jóllétére pozitívak és negatívak egyaránt lehetnek. Olyan eset is van azonban, amikor a kutató szándékosan idéz elő negatív változást az állat jóllétében. Ilyen például, amikor emberi betegséget hoznak létre állatban, hogy azt az állatmodellen tanulmányozni lehessen. Pozitív változást is elő lehet azonban idézni, például, amikor az állat betegségekkel szembeni ellenállóképességét akarják genetikai beavatkozással fokozni.

1	Appleby, M. (1999): What Should We Do About Animal Welfare. Oxford: Blackwell Science, pp. 26 and 36-37
2	Heeger, R. and Brom, F. W. A. (2001): Intrinsic value and direct duties – from animal ethics towards environmental ethics? Journal of Agricultural and Environmental Ethics 14/2: 241-252
3	Webster, J. (2005): Animal Welfare – Limping Towards Eden. Oxford: Blackwell Publishing, p. 12
4	Appleby, M. (1999): What Should We Do About Animal Welfare. Oxford: Blackwell Science, p. 26
5	Fraser, D. (1999): Animal ethics and animal welfare science: bridging the two cultures. Applied Animal Behaviour Science 65/3: 171–189

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero