Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Mezőgazdasági kockázatok

A GM növények kétféleképpen jelenthetnek kockázatot a mezőgazdaság számára. Egyrészt maga a termesztett transzgénikus növény jelenthet problémát, amennyiben gyomirtó szerekkel (herbicidekkel) szembeni rezisztenciát építettek be a növénybe, mert ilyen esetben a GM növény is gyommá válhat. Ez akkor következhet be, ha egy adott területen az egymást követő években más növényeket termesztenek. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az egyik évben termesztett herbicid rezisztens transzgénikus növény elhullott magvai kikelnek a következő évben, amikor már másik növényt termesztenek ugyanazon a területen, de mivel az alkalmazott gyomirtóval szemben genetikailag rezisztensek, ezért nem kiírthatók mint gyomok.
A másik problémát a termesztett növények genetikai diverzitásának esetleges csökkenése jelenti (lásd később).
 
A transzgén „megszökése”.1 A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatban a leggyakrabban talán az a kifogás hangzik el, hogy a bevitt gén (a transzgén) kereszteződés révén átkerülhet más rokon fajokba is. De vajon valódi veszélyről van-e szó? Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy igen, fennáll a kereszteződés lehetősége. Ilyet megfigyeltek már vadon élő növények között természetes ökoszisztémákban ugyanúgy, ahogy (nem transzgénikus) haszonnövény és annak vadon élő rokona között is, ezért valószínű, hogy GM növények esetén is előfordulhat ilyen. A kereszteződés lehetősége tehát ténynek tekinthető, ezért nem az a kérdés megtörténhet-e a kereszteződés, hanem az, hogy a gyakorlatban mekkora ennek az esélye? Az erre adott választ természetesen az is befolyásolja, hogy van-e a GM növényeknek olyan jellemzője, amely az eredeti haszonnövénytől eltérően befolyásolja (növeli vagy csökkenti) a kereszteződés lehetőségét? Mielőtt azonban áttekintenénk, milyen fontosabb tényezők befolyásolhatják a transzgén elterjedését, érdemes két másik kérdést is megválaszolni: milyen esetekben jelenthet problémát a kereszteződés, és mi maga a probléma, amit a kereszteződés okoz?
Milyen esetekben jelenthet problémát a kereszteződés GM növény esetén?
  1. Vetőmagok kereskedelmi célú előállítása esetén, ahol nagyon fontos a tisztaság a vetőmag minősége szempontjából.
  2. Az organikus gazdálkodás során, mert ez a gazdálkodási forma elutasítja a genetikai módosítás alkalmazását.
  3. Nem GM növényeket termesztő gazdaságokban, mert ezek nem tudják fenntartani nem GM státuszukat.
  4. A diverzitási központokban, ahol a vadon élő és termesztett növények hosszú ideje tartó együttélése jelentős biológiai sokféleséget eredményezett, melyet mi nyersanyagként felhasználhatunk a nemesítéshez. Mivel ezeken a területeken a rokon fajok és alfajok nagyobb számban fordulnak elő, ezért nagyobb az esély a kereszteződésre.
 
Milyen problémákat okozhat a kereszteződés GM növény esetén?
  1. Bizonyos növényminták szennyeződését okozhatja, ahogyan azt az imént láttuk.
  2. Kereszteződés révén olyan új gyomok vagy „szupergyomok” jöhetnek létre, melyekkel nehéz a mezőgazdaságban megbírkózni. Ez a probléma tehát elsősorban az agroökoszisztémákat érinti.
  3. A rokon növény invazívvá válik vagy nő az invazivitása. Ez a probléma inkább a természetes ökoszisztémákat érinti.
  4. A vadon élő rokon növény kihalásához vezethet.
 
Ezek után tekintsük át röviden, milyen fontosabb tényezők befolyásolhatják a transzgén elterjedését. Két lépést lehet elkülöníteni: először kereszteződés révén létrejön egy hibrid növény, majd ez a hibrid elterjed. A két folyamatot természetesen más-más tényezők befolyásolják.
A kereszteződést befolyásoló tényezők:
  1. van-e a közelben kereszteződésre képes rokon növény?
  2. mekkora a termesztett haszonnövény populációja?
  3. mekkora a kereszteződésre képes rokon növény populációja?
  4. mekkora a távolság a termesztett növény és a rokon növény között?
  5. mennyire tartós a termesztett növény és a kereszteződésre képes rokon növény közötti kapcsolat?
  6. milyen a megporzás módja?
  7. milyen a szaporodás módja?
  8. a virágporszemek jellemzői.
 
Az elterjedést befolyásoló tényezők:
  1. milyen tulajdonságot befolyásol a transzgén?; jelent-e szelekciós előnyt a transzgén jelenléte?
  2. mennyire életképes a hibrid?
  3. mennyire termékeny a hibrid?
 
Kártevők rezisztenciája. Ha a genetikai módosítás célja az, hogy a növényt ellenállóvá tegyük valamilyen kártevővel szemben, akkor elképzelhető, hogy az ilyen növények termesztése elősegíti, felgyorsítja a kártevőkben a rezisztencia kialakulását, ezért egy idő után nehezebbé válik majd az ellene való hatékony védekezés.
 
Új vírustörzsek kialakulása. Mivel a transzgénikus növények létrehozása során gyakran használnak növényi vírusokból származó genetikai elemeket, ezért előfordulhat, hogy ha egy ilyen GM növényt megfertőz egy növényi vírus, akkor a fertőző vírus és a transzgénikus növénybe beépített virális genetikai elemek kölcsönhatása következtében újfajta vírusok jöhetnek létre. Ez a probléma azonban nem új keletű, mert a természetben is előfordul a többszörös fertőzés.
 
1 Ellstrand, N. C. (2003): Dangerous Liaisons? – When Cultivated Plants Mate with Their Wild Relatives. Baltimore and London: The Johns Hopkins Univetsity Press
A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

BiológiaSemmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave