Az élelmiszerek jelentősége.1 A táplálkozás alapvető biológiai szükséglet, mely közvetlenül befolyásolja testi és lelki egészségünket. De az élelmiszerek nem csak biológiai szempontból nélkülözhetetlenek számunkra, hanem társadalmi-kulturális jelentőségük is van, mert vannak olyan esetek, amikor az egyén önértelmezése szempontjából is fontos, hogy mit eszik (például vallási okból kifolyólag). A táplálkozás és az élelmiszerek eme társadalmi-kulturális jelentősége miatt is lényeges, hogy megfelelő választék álljon rendelkezésre az élelmiszerekből, és hogy az élelmiszerek csomagolása elegendő információt szolgáltasson ahhoz, hogy a fogyasztó dönteni tudjon, vajon számára elfogadható-e az adott termék? Mivel a táplálkozás alapvető biológiai szükséglet, ha nincs lehetőség választásra, az egyfajta „kényszerként” is felfogható, mert ilyenkor vagy az éhezés vagy a saját értékek feladása, elárulása között lehet csak választani. Ráadásul a modern társadalmakban az élelmiszer-termelés specializált feladat, ezért a legtöbb ember számára nem adatik meg, hogy saját maga termelje meg a számára szükséges és elfogadható élelmiszereket.

 

A jelölés problémája. Általános vélemény, hogy a GM élelmiszereket jelöléssel meg kell különböztetni a nem-GM élelmiszerektől, mert ezáltal lehet elérni, hogy a kereskedelem területén tiszteletben tartsunk egy fontos demokratikus alapelvet, a fogyasztói autonómiát. Ugyanis csak a jelölés révén van a fogyasztóknak lehetőségük a választásra – annak eldöntésére, hogy melyik terméket szeretnék megvásárolni. A jelölés természetesen csak abban az esetben indokolt, ha különbség – méghozzá a fogyasztó szempontjából lényeges különbség – van a kétféle termék között.

 

A GM élelmiszerek jelölésével kapcsolatos vitában általában elfogadják, hogy az első feltétel (a kompetencia megléte) teljesül, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy kompetens személy minden döntése autonómnak tekinthető, mivel ehhez a másik két feltételnek is teljesülnie kell.

Korlátozza-e a jelölés az autonómiát? Vannak, akik azért ellenzik a jelölést, mert félrevezetőnek tartják. A fogyasztók a jelölés miatt ugyanis (tévesen) azt fogják gondolni, hogy valami probléma van az adott GM élelmiszerrel, ezért elkezdenek kerülni egy olyan terméket, melyet máskülönben megvásárolnának, mivel fogyasztása valójában nincs ellentétben a vélekedéseikkel és vágyaikkal. A jelölés következtében tehát a fogyasztói autonómia nem növekedne, hanem – épp ellenkezőleg – csökkenne.

 

A választék. A fogyasztói autonómia szempontjából még egy dolog fontos: mekkora a választék egy adott termékből. Képzeljük el azt az esetet, hogy háromféle kukoricapehely kapható. Az egyik nem GM termék, míg a másik kettő genetikailag módosított, melyeknél a beépített gén vagy juhból vagy salátából származik. A termékek csomagolásán nem csak a genetikai módosítás ténye van feltüntetve, hanem annak jellege is (honnan származik a beépített gén?). Más lényeges különbség a termékek között nincs, és a vásárló a genetikai módosítás módszerét elfogadja, tehát nem utasít el eleve mindenfajta GM élelmiszert. Egy vegetáriánus ezek alapján ki tudja választani, melyik két termék fogadható el a számára (a nem GM termék, valamint a salátából származó gént tartalmazó GM termék). De ha csak a hagyományos „genetikailag módosított” jelölést alkalmaznák, akkor is lenne olyan választási lehetősége, mely összhangban van a vélekedéseivel és vágyaival (a nem-GM élelmiszert választaná, mert az biztosan elfogadható a számára). A fogyasztói autonómia tiszteletének elve tehát annak ellenére sem sérülne, hogy ebben az esetben azt már nem tudná eldönteni, hogy a két GM termék közül valamelyik elfogadható lenne-e a számára. Amíg tehát nem-GM élelmiszer is elérhető, a fogyasztó képes autonóm döntést hozni az egyszerűbb genetikailag módosított jelölés alapján is, de ha kizárólag GM élelmiszerek közül lehetne választani, a fogyasztó csak akkor tudna autonóm módon dönteni, ha tisztában lenne azzal, milyen fajta genetikai módosítást tartalmaz az adott termék. Ebben az esetben tehát nem lenne elég csupán genetikailag módosítottként megjelölni a különböző GM élelmiszereket, hanem a genetikai módosítás fajtáját (honnan származik a beépített gén?) is jelezni kellene. Ennek hiányában ugyanis az autonóm döntés harmadik feltétele (melyik termék választása van összhangban az illető vélekedéseivel és vágyaival) nem teljesülne.