A genetikai információ azonban különleges természetű. Egy információ egy adott génről nem csak az illető saját állapotáról, betegségéről, esetleges jövőbeli betegségéről szólhat, hanem családjának vagy egész etnikai csoportjának tulajdonságait is megtudhatjuk genetikai vizsgálatok eredményéből.

Ez a transzgenerációs információ lehet egészségi állapottal kapcsolatos, de vonatkozhat személyazonosításra, illetve rokonsági viszonyra is.

Példakánt említhetjük az apasági vizsgálatot. Egy gyermek, illetve feltételezett apja génjeinek vizsgálata során a rokonsági kapcsolat mibenlétéről kapunk információt. Az egészséggel kapcsolatos genetikai vizsgálat során információt kaphatunk az illető szüleinek, nagyszüleinek, illetve leszármazottjainak genetikai állományáról. Populációgenetikai vizsgálatok során egy genetikai értelemben rokon csoport egyes tagjainak vizsgálata során az egész csoportra jellemző tulajdonságokat, például egy adott betegségre hajlamosító gének jelenlétét lehet megvizsgálni.

Mint minden egészséggel kapcsolatos beavatkozásnál, a genetikai vizsgálatoknál is alapvető követelmény, hogy a vizsgálat kezdetekor és a vizsgálat adatainak megismertetésekor minden olyan érintett, akiről a vizsgálatok során információt kapunk, tájékozott beleegyezést adhasson. A fentiek alapján láthattuk, hogy genetikai információ különleges mivolta miatt ez az esetek egy részében nem lehetséges. A beavatkozást végző egészségügyi személyzetnek ezért különleges figyelemmel kell eljárnia olyan vizsgálatok elvégzésekor, amikor érdek-összeüközés lehetősége áll fenn. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy nagykorú páciens szeretné magát a domináns módon öröklődő Huntington kór génjét illetően megvizsgáltatni. Ha az illetőnek van pl. egypetéjű ikertestvére, a lelet pozitivitása azt is jelenti, hogy ő is hordozza a betegséget okozó gént. Tekintettel arra, hogy a betegség megjelenését, lefolyását jelenlegi ismereteink alapján semmilyen módon nem lehet befolyásolni, nem mindenki szeretné megtudni, hogy valójában meg fog-e betegedni. Amennyiben a páciensünk ikertestvére nem akarta ezt megtudni, a páciens az által elvégeztetett vizsgálat eredményeként olyan információ birtokába juthat, ami ikertestvére egészségére, sorsára is vonatkozik.

Ugyanez igaz a populáció szintű genetikai vizsgálatokra is. Amennyiben a csoport tagjainak vizsgálata során kiderül, hogy például bizonyos betegség gyakoribb körükben, akkor ez az egész csoportot megbélyegezheti, hátrányos helyzetbe hozhatja. Ugyanakkor egy másik kérdés is felmerül ebben az esetben: a bioetikában ismert a „nem tudáshoz való jog”, azaz az a jog, hogy valaki ne ismerje bizonyos, egészségével kapcsolatos információit. A populációs vizsgálatoknál ez a jog is sérülhet, hiszen a csoport néhány tagján elvégzett vizsgálat az egész csoportra érvényes megállapításokkal járhat. Igaz, ezek a megállapítások sok esetben nem bizonyosságokat, hanem csak valószínűségeket állapítanak meg, azonban egy betegség előfordulási valószínűségének növekedése önmagában aggodalmat válthat ki a közösség tagjaiban. Ilyen valószínűség-növekedést mutattak ki például az Askenázi zsidó közösségben a Tay-Sachs-kór esetében.