Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Tanulságok a történelemből: eugenika – a genetikai-biológiai ismeretek a kor ideológiájának szolgálatában

Az eugenika, azaz a jó gének tudománya már a 19. században Francis Galton munkássága nyomán igyekezett a darwini populációgenetikai megfigyeléseket az emberi faj nemesítésére, genetikai állományának jobbítására, a „rossz vér” eliminálására használni. Tevékenységük arra irányult, hogy a „jó” géneket tartalmazó egyének szaporodását elősegítsék (pozitív eugenika), illetve a „rossz“ géneket tartalmazó egyének szaporodását megakadályozzák (negatív eugenika). Közismert a nemzetiszocialista német hatalom ezirányú tevékenysége, de a német ideológia nem légüres térben létezett a 20. század első felében, hiszen Svédországban s az Egyesült Államokban is hoztak olyan törvényeket, melyek segítségével megpróbálták a „rossz” gének elterjedését megakadályozni kényszersterilizáció révén.

S hogy az eugenika veszélye mennyire valós napjainkban is, bizonyitja, , hogy a lett populációs genom projekt foglalkozik a „lett gén” azonosításának kérdésével.1 Ez a kérdésfelvetés már önmagában is hordozza azt a veszélyt, hogy tudományos kutatásból eredő információkat rossz ideológiai/politikai célokra használjanak fel, növelvén a diszkrimináció veszélyét különösen azok esetében, akik magukat ugyan letteknek tartják, de eme génnel esetlegesen nem rendelkeznek.

Vannak akik úgy értelmezik, hogy a mai, genetikai célból végzett terhességmegszakítás gyakorlata is mutat eugenikai elemeket. Amikor genetikai abnormitást mutató magzat életének megszakítására társadalmi nyomás vezeti a várandós anyát, akkor érdemes felidézni a történelem “fajnemesítő” tanulságait.

1	Putniòa, A: Population Genome Project in Latvia: Exploring the Articulation of Agency. In: Sandor, J. (ed) Society and Genetic Information. Central European University Press, Budapest, New York, 2003. 234.o.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero