Az emberen végzett vagy tervezett genetikai beavatkozások az orvostudomány és a társadalomtudományok vitáinak kereszttüzében állnak. Különösen igaz ez azon beavatkozásokra, melyek az emberi genetikai állományt többé-kevésbé irreverzibilis és az utódokra átörökíthető módon változtatja meg. Bár a legtöbb etikai iránymutatás, illetve kódex, s különböző országok jogszabályai is tiltják a csírasejtes génmódosításokat, számos érv létezik annak alátámasztására, hogy ezt a fajta beavatkozást meg kellene engedni. Több olyan kutatási terv létezik már, melynek megvalósítása során az emberi génállomány a csírasejtek szintjén megváltozna, illetve megváltozik. Ezek egyike a mitokondriális defektusokat igyekszik kiküszöbölni, úgy, hogy a mitokondriális DNS által okozott betegségeket gyógyítani lehessen genetikai szinten. Ugyanakkor az emberi csírasejteken végzett genetikai beavatkozások tiltása ellenére is megvalósult már olyan – etikai szempontból meglehetősen ellentmondásos – beavatkozás, amely az infertilitás kiküszöbölését megcélozva a csirasejtek szintjén történő, a jövendő generációkba is átöröklődő genetikai beavatkozást eredményezett. Érdekes módon ezt a beavatkozást az Amerikai Egyesült Államok hatóságai s az illetékes kutatásetikai bizottság is engedélyezte. Mindezek a tények azt mutatják, hogy az emberi csírasejtek szintjén történő genetikai beavatkozások társadalmi, etikai kérdéseinek tárgyalása és megvitatása ismét aktuálissá vált.