Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A csírasejtek genetikai állományának megváltoztatását célzó beavatkozások etikai kérdései

Az elmúlt három évtized során a tudományos és közélet szereplői számos alkalommal fejezték ki aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy az emberiség beavatkozzon az emberi genomba oly módon, hogy ott örökölhető változást idézzen elő. A korábban génsebészetnek, illetve génmanipulációnak is nevezett beavatkozást, melynek során a genetikai állományt megváltoztatták manapság leggyakrabban génterápiaként említik. Ez a kifejezés azonban félrevezető, hiszen a szavak önmagukban is értéket hordoznak. Az elektív abortusz szó technikai volta miatt egészen mást jelent, mint az ugyanazt a cselekedetet leíró magzatgyilkosság kifejezés. A génterápia szó használata jelenleg azért kérdéses, mert a terápia szó használata azt sugallja, hogy ezzel a módszerrel embert, illetve embereket gyógyítani lehet, klinikailag hasznos beavatkozást lehet végezni. Miközben valószínűleg igaz lesz ez a jövőben, jelenleg még nem ez a helyzet. Nem létezik egyetlen olyan módszer sem, amelyet megfelelő hatékonysága és biztonságossága alapján engedélyeztek volna klinikai felhasználásra. Mivel mindenfajta „génterápiás” beavatkozás kutatási fázisban van csupán, ezért a terápia szó félrevezető s hamis reményeket kelthet, ugyanúgy, mint ahogy egy kutatási fázisban lévő szert sem nevezünk gyógyszernek, hanem vizsgálati vagy kísérleti készítménynek. A „génterápia” esetében a gén-transzfer technika kifejezést javasolta LeRoy Walters1, s bár feltehetően technikai értelemben ez a kifejezés sem tökéletes, etikai szempontból jelenleg mindenképp előnyösebb annak ellenére, hogy a klinikai s etikai szakirodalomban is a génterápia kifejezés az elterjedt. Igaz ugyan, hogy a génterápia kifejezés alkalmazása korrekt abban az esetben, ha ez a beavatkozás ténylegesen biztonságos és hatékony terápiát jelent majd, illetve akkor, ha az effajta genetikai beavatkozásról idealizált, illetve absztrakt formában értekezünk. E fejezet születésekor azonban még nem tudhatjuk, létezik-e majd a gyakorlatban valaha is a szó szoros értelmében vett génterápia. Mindazonáltal e fejezetben is többnyire a génterápia kifejezést használjuk – éppen annak tömörsége s jobb érthetősége miatt. Ezekben az esetekben e szó nem a gyakorlatban alkalmazott, kutatási fázisban lévő beavatkozásokat jelöli, hanem a – remélhetően egykoron –valóban terápiát jelentő minőséget.
A genetikusok, bioetikusok, politológusok s törvényhozók közül sokan kifejezték bizonytalanságukat, illetve ellenérzésüket a csírasejtek szándékos megváltoztatásával kapcsolatban. A legtöbb irányelv, illetve törvény a csírasejtek megváltoztatásának teljes tiltását írja elő, ugyanakkor mások azt javasolják, hogy a beavatkozás technikai és etikai szempontjait tovább kell kutatni, s esetleg a jelenlegi tiltást is felül kell vizsgálni.2
Magyarországon a hatályos törvények ellentmondásosak. A törvény értelmében embriókkal, illetve ivarsejtekkel végezhető ugyan kutatás, de azon embrió, melyen kutatást végeztek, nem ültethető anyaméhbe.3 A törvény ugyanakkor úgy definiálja, hogy nem minősül embriókutatásnak a diagnosztikus vagy gyógykezelés céljából végzett vizsgálat4, a törvény tehát úgy értelmezhető, hogy embrión végzett gyógyítási célú beavatkozás elvégezhető. Azonban az Európa Tanács Oviedói Egyezménye – mely immár a magyar hatályos törvények része5 – egyértelműen fogalmazza meg a csírasejtes beavatkozások tilalmát: „olyan beavatkozás, melynek tárgya az emberi génállomány megváltoztatása csak megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokból hajtható végre és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása”.6
Az elmúlt évtizedek során a csírasejtes gén-transzfer technikák kapcsán számos etikai elemzés látott napvilágot. Ezek között találunk elméleti, filozófiai érveket, melyek morálfilozófiai szempontból elemzik a kérdést, s találunk közöttük olyan írásokat, melyek a gyakorlati kérdésekre, a biztonságosság megvalósíthatóságára helyezik a hangsúlyt. E fejezet célja az, hogy áttekintse s kritikusan értékelje az embereken alkalmazandó csírasejtes gén-transzfer technikáknak a bioetikai és természettudományos szakirodalomban található etikai kérdéseit, s elemezze, hogy ezek az érvek mennyire specifikusak a csírasejtes gén-transzfer kérdései vonatkozásában, azaz, hogy ezek az etikai kérdések, illetve ellenérvek valóban egyedülállóak-e ezen beavatkozás tekintetében. Az elemzés révén mélyebben megérthetjük a csírasejtes géntranszfer kérdéseivel kapcsolatos jelenlegi érveket. Először a csírasejtes géntranszfer technika helyének elemzését végzem el, , melyben amellett érvelek, hogy a csírasejtes géntranszfer önmagában nem feltétlenül különbözik azoktól a jelenlegi klinikai, illetve társadalmi beavatkozásoktól, melyeket a legtöbb társadalom a gyakorlatban megvalósít, s melyeket a legtöbb társadalom morálisan elfogadhatónak tart. Ezt követően a csírasejtes géntranszfer technikák klinikai alkalmazása elleni s melletti érveket elemzem, majd ezután vizsgálom meg azt a kérdést, hogy ezek az érvek valóban csak a csírasejtes géntranszfer technikákra alkalmazhatóak-e.
 
1 Walters LR:Genetic research and society: expectations, goals and limits. Előadás a The impact of genetic knowledge on human life című konferencián, Berlin, 2002. március 10–12.
2 Knoppers BM, Chadwick R: “The human genome project: Under an international ethical microscope. Science 1994; 265: 2035-2036.
3 1997. évi CLIV. törvény 180-181. §.
4 1997. évi CLIV. törvény 181. §.
5 2002. évi VI. törvény
6 2002. évi VI. törvény 13. cikk.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave