Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Érvek a csírasejtes gén-transzfer technika mellett

Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a legerősebb érv a csírasejtes gén-transzfer technika mellett a beavatkozás klinikai hatásossága és haszna1 2. Hatékonyabb ez, mint a szomatikus gén-transzfer technikák, hiszen a csírasejtes beavatkozás hatásai nem korlátozódnak az aktuálisan kezelt egyénre: a genetikailag meghatározott betegséget, illetve állapotot gyakorlatilag „örökre” megszüntetheti, azáltal, hogy a kezelt egyed leszármazottjai is mentesek lesznek a genetikai defektustól. Az effektivitás érvet erősíti az is, hogy feltehetően számos olyan állapot esetében megvalósítható a csírasejtes genetikai beavatkozás alkalmazása, amikor a szomatikus génterápia nem lehetséges. A csírasejtes gén-transzfer technikák mellett érvelők szerint ezekben az esetekben az orvostudománynak erkölcsi kötelessége biztosítani a lehető legjobb (avagy talán az egyetlen lehetséges) terápiás lehetőséget.3

Egy másik érv szintén a csírasejtes beavatkozás hatékonyságát emeli ki: amennyiben ezt alkalmazzuk, akkor szomatikus génterápiára már nem lesz szükség.4 Ily módon a csírasejtes gén-transzfer technikáknak profilaktikus hatásuk is lehet. Természetesen ez az érv csak akkor lenne önmagában igaz, ha nem létezne a természetben spontán mutáció. A spontán mutáció kapcsán ugyanis egy kiírtott gén újra megjelenhet, s megfelelő körülmények esetén újra betegséget okozhat.

A páciensek érdekét és jogait előtérbe helyező érvek a párok reproduktív szükségleteit és jogait hangsúlyozzák. Eszerint az érv szerint nem igazolható az az eljárás, amely tilt egy potenciálisan hatékony beavatkozást, hiszen bizonyos párok számára ez a beavatkozás teremtheti meg az egyetlen lehetőséget arra, hogy egészséges utódjuk születhessen. A csírasejtes géntranszfer potenciális felhasználói ugyanis azok a párok, akik heterozigóták egy adott betegségre, s akik ugyanakkor nem hajlandóak a genetikai károsodással születendő magzatukat abortálni. A csírasejtes gén-transzfer támogatóinak további érve szerint, ha egyszer ez a beavatkozás lehetővé válik, akkor szükségtelenné válik majd a kóros gént hordozó embriók s magzatok abortálása5, egyszerűen azért, mert a genetikai defektus gyógyítható, illetve eliminálható lesz. Ily módon mentesülnek a kényszerű abortusszal való szembesüléstől azok, akik morális szempontból ellenzik azt genetikailag károsodott embriók esetén is. Természetesen ez csak azokban az esetekben releváns, amikor a páciens hajlandó magát alávetni a csírasejten történő beavatkozásnak, de nem hajlandó genetikailag károsodott magzatát abortálni.

Egy további érv a megszületendő gyermekek szempontját vizsgálva azt hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek joguk van egészségesen, elkerülhető, illetve megszüntethető genetikai károsodástól mentesen megszületniük. Ezen cél eléréséhez pedig adott esetben szükségessé válhat a csírasejtes genetikai beavatkozások alkalmazása.

Kétségtelen, hogy a medicina művelői sokféle orvosi beavatkozással pácienseik veleszületett, vagy szerzett egészségi vagy társadalmi hátrányait igyekeznek mérsékelni. Például a látással kapcsolatos törési rendellenességek korrigálása, a veleszületett deformitások plasztikai sebészettel történő korrekciója, a figyelemzavar gyógyszeres kezelése, vagy épp a mindennapi tevékenységet zavaró depresszió terápiája mind példák arra, hogy a hátrányokat orvosi eszközökkel igyekszünk kiküszöbölni. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért nem lehet a természet szeszélyét, Rawis szerint a ”természet lottójának”6 hatását tudatos emberi beavatkozásokkal mérsékelni például egy adott genetikai eredetű betegségben szenvedő szülők gyermekei esetében.

Végezetül pedig létezik egy, a csírasejtes gén-transzfer technika mellett szóló elméleti érv is, nevezetesen a tudományos szabadság melletti érvelés. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a tudományos kutatóknak joguk van megválasztani, mit kutatnak, illetve joguk van bármit kutatni, amit jónak látnak. Zimmerman szerint „a természettudomány és az orvostudomány általánosan elterjedt etikai normája alapján a tudásnak önértéke van, s az e tudást kutatókat rendkívüli körülményeket leszámítva nem szabad tevékenységükben megakadályozni”7.

1	Munson R, Lawrence HD: Germ-Line Gene Therapy and the Medical Imperative. Kennedy Institute of Ethics Journal 1992; 2: 137–158.
2	Walter L: The Ethics of Human Gene Therapy. Nature 1986; 320:20.
3	Fletcher JC, Anderson WF: Germ-line Therapy: A New Stage of Debate. Journal of Medicine and Philosophy 1991; 16: 593–612.
4	Berger EM., Gert BM: Genetic disorders and the ethical status of germ-line gene therapy. Journal of Medicine and Philosophy 1991; 16: 667–683.
5	Fletcher JC, Anderson WF: Germ-line Therapy: A New Stage of Debate. Journal of Medicine and Philosophy 1991; 16: 593–612.
6	Kovtcher JC, Anderson WF: Germ-line Therapy: A New Stage of Debate. Journal of Medicine and Philosophy 1991; 16: 59.
7	Zimmerman BK: Human Germ-Line Therapy: The Case for its Development and Use. The Journal of Medicine and Philosophy 1991; 16: 593–612.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero