A reprodukcióhoz való jog úgy jelentkezik, hogy bizonyos pároknak csak akkor lehet saját csírasejtjeikből kifejlődő utóda, ha a csírasejtes terápia ezt számukra lehetővé teszi. A szó szoros értelmében tehát nem is a reprodukcióhoz, hanem a csírasejtes terápiához való jog megléte a kérdés itt. A kérdés az, hogy a reprodukcióhoz való jog pozitív értelemben illeti-e meg a párokat, azaz joguk van-e reprodukcóijuk során igénybe venni a rendelkezésünkre álló technikai lehetőségeket, asszisztált reproduktív technikákat? A csírasejtes terápiához való jog viszont természetesen csak akkor létezhet, ha az ehhez kapcsolódó tudományos, klinikai s társadalmi nehézségeken sikerül úrrá lenni. Azonban hogyan értékelhetjük az Európa Tanács ajánlása szerinti jogot, miszerint mindenkinek joga van szándékosan meg nem változtatott genetikai állománnyal megszületnie? Az egyének abszolút, azaz korlátozhatatlan joga-e ez? Avagy, ha megváltoztatjuk a kérdést, s úgy tesszük fel, hogy: Mi a jobb egy megszületendő gyermeknek? Az, ha bizonyosan súlyos genetikai eredetű betegséggel, fejlődési rendellenességgel születik meg, avagy az, ha átlagosan jó az esélye az egészséges életre, de a genetikai állományát mesterségesen megváltoztatták (miközben egyidejűleg természetesen a genetikai beavatkozás kockázatával is együtt kell élnie)? Nyilvánvalóan attól (is) függ a válasz, hogy mekkora az adott beavatkozás hatékonysága és biztonságossága. Azonban, ha azt kérdezzük, hogy mi a jobb egy gyermeknek: ha nem születik meg, avagy ha mesterségesen megváltoztatott genommal születik, akkor azért nem tudjuk a kérdést könnyen megválaszolni, mivel nem tudjuk hogy milyen az, ha valaki nem születik meg. Még vitathatóbb a válasz a következő kérdésre: Mi a jobb (avagy kevésbé rossz)? Nem megszületni, avagy súlyos genetikai károsodással megszületni? Következésképpen, ha egy adott betegségre javasolt csírasejtes beavatkozás biztonságossága egyszer olyan szintet ér majd el, hogy a beavatkozás potenciális haszna nagyobb lesz, mint a kockázata, akkor ez azt jelenti majd, hogy a beavatkozás – legalábbis biztonságossági szempontból – elfogadható lesz. Valószínűsíthetően ez az oka annak, hogy az Európa Tanács is elismeri, hogy létezhet a csírasejtes beavatkozások tilalma alól egy kivétel: amennyiben a beavatkozás az emberi jogok tiszteletben tartásának elvével kompatibilis lesz, abban az esetben felmentés adható azon jog tiszteletben tartása alól, mely szerint az embernek joga van nem megváltoztatott emberi genommal megszületnie1. Azonban amennyiben a beavatkozás örökölhető változásokat idéz ugyan elő, de nem azokat, amelyeket elterveztek, akkor a jövő generációk sorsát is érinti ez a beavatkozás. Ezzel a kérdéssel alább foglalkozunk majd.